Debrecen, Győr és Veszprém pályázatait ajánlja az Európa Kulturális Fővárosa (EKF 2023) projekt döntőjébe a pályázat független nemzetközi szakértői testülete. Eger nincs a szűkített listán.
Az Európai Bizottság (EB) szakértői a napokban Budapesten ültek össze, hogy kiválasszák a hét magyarországi pályázó – Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém – közül azt a hármat, amelyet a pályázat szűkített listájára javasolnak – közölte csütörtökön Budapesten Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője hangsúlyozta: EKF projekt jó példája annak, hogy az Európai Unióban a mindennapi viták mellett a legfontosabb kérdésekben egyetértés van. Például abban, hogy az erős nemzeti identitást kiegészíti egy európai identitás, amelynek egyik legfontosabb pillére a kulturális örökség – mutatott rá.
Az EKF az egyik legnépszerűbb európai kulturális projekt, melynek keretében Pécs 2010-ben már betölthette az Európa Kulturális Fővárosa tisztet – idézte fel Zupkó Gábor.
Aiva Rozenberga, a független szakértői testület elnöke bejelentette: a bírálók Debrecen, Győr és Veszprém a pályázatát választották ki.
A jelentkezéseket hat kritérium mentén bírálták el. A legfontosabb kérdés az volt, hogy mi az, amit az adott város mutatni tud Európának és mi az, amit Európától tanulni tud – jegyezte meg. Káel Csaba, a testület elnökhelyettese az MTI-nek elmondta: a bizottság tizenkét tagja közül csak kettő volt magyar, a pályázat így arra is jó lehetőséget nyújtott, hogy a hét magyarországi település egy nemzetközi grémiummal ismertesse meg kulturális értékeit.
Káel Csaba hangsúlyozta, hogy a pályázó városok a nevezéshez elkészített kulturális stratégiáikat abban az esetben is jól használhatják majd, ha végül nem nyerik el az EKF 2023 címet.
A bizottság ajánlását a magyar kormányzat jóváhagyása véglegesíti, ezt követően a kiválasztott három település tovább dolgozik a pályázatán. A tanácsadó testület 2018 végén tér vissza és tesz ajánlást az EKF 2023 pályázat magyarországi nyertesére.
(MTI)
Az eredményhirdetésre raegálva az egri önmkormányzat az alábbi közleményt küldte hírportálunknak, melyet változtatás nélkül közlünk:
A STRATÉGIAI CÉLOKAT KIJELÖLTE
AZ EKF2023 PÁLYÁZAT,
KÖSZÖNJÜK A KÖZÖS MUNKÁT MINDENKINEK!
Nagy értéknek tartjuk, hogy Eger a 2017-es évben, széleskörű társadalmi összefogással elkészítette Kulturális és Közösségfejlesztési Stratégiáját, melyet a város Közgyűlése egyhangú döntéssel fogadott el. A dokumentum középpontjában a közösségépítés áll, vagyis az a cél, hogy az egriek új generációit nyitottságra, a kulturális értékek tudatos keresésére és befogadására neveljük, s ezzel erősítsük a helyi összetartást, az összetartozás és európaiság élményét.
Köszönetet mondunk mindazoknak a szervezeteknek, civil közösségeknek, egri művészeknek, alkotóknak, egyházi vezetőknek, akik bekapcsolódtak a stratégia és az Európa Kulturális Fővárosa pályázatunk megalkotásába és javaslataikkal, látásmódjukkal, észrevételeikkel gazdagították ezt a közös munkát.
Köszönetet mondunk stratégiai partnereinknek, az Eszterházy Károly Egyetemnek, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak, valamint az Eger térségében található, természeti kincsekben, kulturális értékekben gazdag településeknek.
Közös erővel elindítottunk egy előremutató folyamatot, melynek során számos kiváló ötlet került be a köztudatba és a városfejlesztési, közösségépítési és közönségnevelési céljaink közé. Mindez hosszú távon meghatározza majd Eger kulturális életét, s így – hitünk szerint – újabb lendületet ad városunknak, növelve Eger vonzerejét és megtartó erejét is.
Az eredményből úgy látjuk, hogy talán kevésbé sikerült az európai szakértő zsűri figyelmét ráirányítani azokra a pályázatunk fókuszában álló, innovatív, megújító törekvésekre, melyeket a filmművészet, az előadó- és képzőművészet különböző területein célul tűztünk ki magunk elé.
Mind a kiválasztási ülés során tapasztaltak, mind az eredmény azt tükrözi, hogy az európai értékek mibenlétét illetően alapvető felfogásbeli különbség érzékelhető.
Mindazonáltal biztosak vagyunk abban, hogy a sok befektetett munka nem volt hiábavaló: olyan értékek jöttek létre és olyan célokat fogalmaztunk meg a résztvevő szakemberekkel és partnereinkkel együtt, melyekre hosszú távon építhetünk. A pályázatunkban megfogalmazott stratégiai célokat szeretnénk megvalósítani.
Gratulálunk és jó munkát kívánunk a második pályázati körben a továbbjutott városoknak: Debrecennek, Győrnek és Veszprémnek!