A Népliget adott otthont a két háború közötti egyetlen nagyszabású autóversenynek Magyarországon, még a Forma-1 hivatalos létrejötte előtt. Hazai pilótánk is volt.
Tavaly ünnepelte a Hungaroring a 30. Forma-1-es Magyar Nagydíj megrendezését, de az első hazai nagydíjra már jóval hamarabb sor került: pontosan 80 évvel ezelőtt, 1936. június 21-én, a Népligetben. A pálya hossza 4989 méter volt, és legfeljebb a 750 méteres rajt/cél egyenesben pihenhettek a versenyzők, különben szinte végig egymásba értek a kanyarok.
Ez a közparkban a mai futamoknál természetesen sokkal veszélyesebb küzdelmet hozott, főleg azért, mert az autók is sokkal kevésbé voltak biztonságosak, mint manapság, és jóval nehezebb is volt vezetni őket. Az esélyesek terén viszont akadtak hasonlóságok, hiszen 80 évvel ezelőtt is a Mercedes versenyautói voltak a futam esélyesei, de az Auto Union – az Audi elődje – is ütőképesnek bizonyult.
Mindkét gyártót a háborúra készülő Hitler támogatta, nagy teljesítményű motorokat fejlesztettek, és úgy tűnt, hogy ez a kanyargós Népligetben is előnyükre válik. Bernd Rosemeyer szerezte meg a pole pozíciót 2:38.15-ös körével, így ő kezdhette meg az élről az 50 körös, csaknem 250 kilométeres távú versenyt, amelyre 16 versenyző nevezett – köztük a magyar Hartmann László.
A versenyen a Mercedes pilótája, Rudolf Caracciola átvette a vezetést, és úgy tűnt, megnyerheti a futamot, de a motorja felmondta a szolgálatot. Közben viszont az Alfa Romeo versenyzője, a legendás Tazio Nuvolari hibára kényszerítette a Mercedes másik menőjét, Manfred von Brauchitsch-ot, és elorozta tőle a 2. helyet, majd az élen álló Auto Uniont is megelőzte, amikor Rosemeyer megpördült.
Nuvolari 2 óra 14 perc alatt ért célba az 1. helyen, 14,2 másodpercet vert a 2. helyezett Rosemeyerre, és a leggyorsabb versenykör is az övé volt 2:35.6-tal. A korabeli beszámolók 90-100 ezer fős közönségről írtak, a nézők a hazai pályán szereplő Hartmannt is éltethették. Hartmann egy privát Maseratival vett részt a versenyen, és a 10. helyről indulva utolsó célba érőként, 6 kör hátránnyal 7. helyezett lett.
Ez a már akkor is létező gyári csapatok ellen egy privát autóval szép eredmény volt az 1901. augusztus 17-én született Hartmanntól, aki a II. világháború előtti korszak legsikeresebb magyar pilótája volt. Az 1920-as évek végén kezdett versenyezni, 1929-ben vásárolt egy Bugatti Type 35B-t Zichy Tivadartól, majd egy 37A-t is beszerzett, és egyre több hazai és nemzetközi futamon is elindult. A ’30-as évek elején felkeltette a Bugatti figyelmét, a gyári autójukkal több hegyiversenyt is megnyert.
Hartmann 1935-ben privátként Maserati 8CM-re váltott, amit nemzeti színűre festett.
3. helyezett lett a Grand Prix du Comminges-en és 4. a Grand Prix des Frontières-en. Később a Maserati félgyári üléseket is adott neki, így már fizetést kapott a versenyzésért, de a Mercedes Ezüstnyilai ellen egyre kevesebb esélye volt. Bizonyítani sajnos nem sok ideje maradt, mert 1938-ban a Tripoli Nagydíjon a sokkal gyorsabb Alfa Romeót vezető Giuseppe Farina – az F1 későbbi első világbajnoka – nekiütközött, és az autóból kirepülő Hartmann csigolyatörés miatt életét vesztette.
A Forma-1-es világbajnokság 1950-ben jött létre szervezett formában, a Magyar Nagydíjat 1986-tól kezdtek ismét rendezni a Hungaroringen. Ez volt az első F1-es futam a Vasfüggöny mögött.
Forrás: gphirek.hu