Nyugtatókat, antidepresszánsokat és megannyi más tudatmódosító szert szedünk, miközben nem is gyanakszunk rá, hogy szélmalomharcot vívunk a mentális jóllétünkért: egy új felmérés szerint kedvenc készételeink jelentősen leronthatják mentális állapotunkat. Miközben a pszichiátria évtizedek óta azt sulykolja, hogy a mentális zavarok az agy betegségei, amiket kémiai anyagokkal kell helyreállítani, a problémák nagy részének oka végig ott lehetett a szemünk előtt.
A különféle reggeliző pelyhek, csipszek, csokis kekszek, gyümölcsjoghurtok, margarinok és szendvicskrémek, cukorkák, energiaitalok és még jó néhány azonnal fogyasztható étel manapság olyan szinten része az életünknek, hogy sokan el sem tudnák képzelni a napjainkat nélkülük. Az senki előtt nem titok, hogy ezek nem épp a legegészségesebb táplálékaink, de mivel a feliratok gyakran kecsegtetnek olyan előnyökkel, mint a hozzáadott vitaminok vagy a kalciumtartalom, ezért eszünkbe sem jut gyanakodni, hogy sokkal több kárt okozhatnak, mint hasznot.
Egy október elején publikált nagyszabású felmérésből viszont az derült ki, hogy ezek az úgynevezett ultra-feldolgozott ételek bizony több mindenért is felelőssé tehetőek, mint a magas vércukor vagy az elhízás.
A Sapien Labs nevű non-profit szervezet összesen közel 300.000 emberről gyűjtött össze adatokat egy átfogó kérdőív segítségével, melyben rákérdeztek, hogy a kitöltők milyen gyakorisággal fogyasztanak ultra-feldolgozott ételeket, milyen az általános mentális állapotuk (47 különböző szempont alapján), illetve milyen gyakran végeznek testmozgást és mennyi az átlagos jövedelmük.
Az összegzett adatokból igencsak lesújtó kép rajzolódott ki. Az ultra-feldolgozott élelmiszereket naponta fogyasztók több mint fele küzd szorongással vagy más mentális nehézséggel, míg azok között, akik ritkán vagy soha nem fogyasztanak ilyesmit, ez az arány mindössze 18% volt. Mivel a kérdőívben a testmozgásra és a pénzügyi helyzetre is rákérdeztek, láthatóvá vált az is, hogy ezek a tényezők nem voltak jelentős hatással a mentális egészségi állapotra, így a felmérés elemzői szerint:
„…a mentális egészségre nehezedő terhek akár egyharmada is enyhíthető lenne az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásáról való elmozdulással. Konkrétan, az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása növeli a depresszióval kapcsolatos tüneteket, valamint széles körű kihívásokat okoz a gondolatok és érzelmek ellenőrzésében, ami az agy fiziológiai szabályozásának és ellenőrzésének zavarára utal.”
Ez a jelenség különösen a fiatalok körében okoz nagy problémákat, mivel ők a legnagyobb fogyasztói az ultra-feldolgozott élelmiszereknek. Gondoljunk csak bele, hogy a tizenéves gyerekek nap mint nap mennyi különféle reggelizőpelyhet, csipszet, bármilyen más édességet, és főként energiaitalt fogyasztanak, melyeket a zsebpénzükből szabadon megvehetnek bármikor.
Az ennek következtében felbukkanó mentális nehézségeket azután pszichiátriai címkékkel diagnosztizálják (legyen az akár “depresszió”, akár a gyerekekre oly gyakran ráhúzott hiperaktivitás vagy figyelemzavar), melyekre a legtöbb esetben tudatmódosító pszichiátriai szereket írnak fel kezelés gyanánt. A pszichiátriai szerekről pedig ismeretes, hogy igen komoly mellékhatásokat képesek okozni – akár olyan súlyosakat, mint az öngyilkossági késztetések vagy az agresszió, és olyan komoly elvonási tüneteket, melyek miatt hónapokig vagy évekig is tarthat az abbahagyásuk.
A Sapiens Labs kutatói szerint a csökkent tápanyagminőség és az ebből eredő hiányállapotok, valamint a különböző élelmiszer-adalékanyagok és vegyi anyagok lehetnek a fő okai a mentális egészségre gyakorolt romboló hatásoknak. A felmérésükről szóló összefoglaló jelentés záró gondolataként megjegyzik:
„…ezek az adatok azt jelzik, hogy az embereknek számba kellene venniük, hogy mennyi ultra-feldolgozott élelmiszert fogyasztanak jelenleg, és lépéseket kellene tenniük az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának csökkentése érdekében, lehetőség szerint a friss gabonafélék, húsok és zöldségek felé terelve étrendjüket. Arra kérjük továbbá a klinikusokat és a közegészségügyi szakembereket, hogy a mentális egészség kezelésére irányuló megelőző stratégiáikban az étrendet tegyék központi tényezővé.”
Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány
Címlapkép: Tudománypláza