Ma Magyarországon háromféle nyugdíj előtakarékossági lehetőséget ismer el az állam. Ezek mindegyikére jár a 20 százalékos adójóváírás. Na, de mit is jelent ez pontosan és persze számszerűen?
Mely megtakarításokra jár pontosan az adójóváírás?
Akár évi 280 000 forint adójóváírásra is számíthatunk, ha a három nyugdíj megtakarítási forma valamelyikében teszünk félre (forrás: grantis.hu). Na de melyik az a három, amire ilyen módon számíthatunk? Az egyik ebből a legrégebbi ismert konstrukció az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), illetve a valamivel újkeletűbb nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ). A harmadik pedig a legfrissebb, vagyis a nyugdíjbiztosítás. Ezen lehetőségek mindegyikét 20 százalékos adójóváírással támogatja az állam. Minimum 100 000 és maximum 150 000 forintos jóváírással – több megtakarítás esetén ez maximum 280 000 forint lehet. Az, hogy mi melyiket választjuk a három megtakarítás közül sok mindentől függ. Amíg az ÖNYP egy rendkívül kényelmes és biztos lehetőségeket adó megtakarítási forma, addig például a NYESZ inkább azoknak való, akik értenek a pénzügyekhez és foglalkozni is szeretnének vele. Hiszen ez utóbbi esetben mi magunk kell gazdálkodjunk a számlánkkal, és nekünk kell gondoskodni arról is hogy megfelelő időben adjuk el, vagy vásároljuk meg az értékpapírokat. Az önkéntes nyugdíjpénztárhoz viszont profi pénzügyi szakemberek járnak, ahol tulajdonképpen sok dolgunk nincs azon kívül hogy fizetjük a pénztári tagságot. A harmadik lehetőség, azaz a nyugdíjbiztosítás egy megtakarításos életbiztosítási forma. Vagyis a nyugdíjas éveinkre való félretett összegek mellett például akkor is folyósít, ha elhalálozunk, vagy 40 százalékos rokkantságot szerzünk valamilyen betegség, vagy sajnálatos baleset kapcsán. Vagyis a nyugdíjbiztosítással tulajdonképpen egy komplett életbiztosításhoz jutunk. Ebből adódóan mindhárom lehetőség az egyéni céloktól is függ és bizony egyikkel sem járunk rosszul. Vagyis ha felmerül a kérdés, hogy melyiket érdemes választani, akkor mindenképp azt kell megvizsgálni hogy nekünk mire van szükségünk egy nyugdíj megtakarításon belül. Persze, nem csak ennyiből áll az egész kiválasztása. A háromféle lehetőségen belül is számtalanféle csomag, ajánlat és persze kedvezmény található még attól függően is, hogy mely pénzintézet vagy biztosítási cég berkein belül szeretnénk igénybe venni az adott konstrukciókat.
Mit is jelent pontosan az adójóváírás?
Az állami adójóváírás tulajdonképpen egy olyan visszatérítést jelent, aminek igazából csak a nyugdíj elérésekor fogjuk látni az eredményét. Az adójóváírást ugyanis a megtakarítási számlánkra fogja az állam utalni, ezért csak akkor folyósítják ki számunkra majd, ha elérjük a nyugdíjas kort. Ezen kívül az adójóváírás fennállásának tényét nekünk minden évben jelezni kell az SZJA bevallásunkban, hiszen a visszatérítést a személyi jövedelemadónkból fogja majd az állam levonni. Illetve levonni levonja, de később azt majd visszatéríti. Ennek számtalan előnye, de némiképp azért hátránya is akad, amivel nem árt tisztában lenni. Amikor valamelyik nyugdíj előtakarékosságot választjuk, akkor nem árt tudunk, hogy ha felbontjuk idő előtt például a nyugdíjbiztosításunkat, akkor bizony az államnak vissza kell fizessük az adójóváírást méghozzá 1,2-es szorzóval. Mit jelent ez a gyakorlatban? Lényegében annyit, hogy amit az állam folyósítana az kvázi, mint egy kölcsönt vagy hitelt fizetjük vissza az idő előtti megtakarítás felbontásakor. Viszont nem kell megijednünk, néhány év alatt mindegyik megtakarítási forma kitermeli ezt a „büntető adót”, vagyis aki mindenképp szeretné felbontani a megtakarításait, az sem fog eladósodni azért emiatt. Ugyanakkor érdemes erre odafigyelnünk, ha ilyenen törjük a fejünket.
Melyik megtakarítási forma milyen jóváírással jár és hogyan?
A megtakarítási formák adójóváírása nem azonos, vagyis nem ugyanolyan összeggel lehetségesek. Amíg például a nyugdíjbiztosítás maximum 130 000 forintig jóváírható, addig az önkéntes nyugdíjpénztár esetében ez 150 000, illetve a nyugdíj előtakarékossági számlánál pedig szintén maximum 130 000 forintra maximalizálták az adójóváírást. Ráadásul, ha valaki többféle megtakarítási formát is működtet, annak a jóváírás maximum 280 000 forint lehet összesen. Ezt az összeget az éves összes befizetéseinkből fogják levonni. Vagyis, ha év közben például csak kevesebbet tudunk áldozni a megtakarításainkra, akkor kevesebb lesz a jóváírás végösszege is.
Mi a helyzet akkor, ha SZJA mentesek vagyunk?
Aki nem fizet SZJA-t, azok számára a nyugdíjbiztosítás lesz a megoldás arra, hogy a részükre is járjon az adójóváírás. Erre sajnos 2013 előtt egyáltalán nem volt lehetőség. Sem a Katás egyéni vállalkozók, a GYES-en lévők és a külföldön dolgozók sem tudtak élni az adójóváírás lehetőségével egészen addig, amíg a nyugdíjbiztosítást nem tették államilag elismert nyugdíj megtakarítási formává. Tehát ha SZJA mentességünk van, akkor mindenképp ezt a megtakarítási formát kell választanunk. Hogyan lehetséges ez? A nyugdíjbiztosítás az egyetlen olyan megtakarítási forma, ahol a biztosított és a szerződő fél nem kell, hogy ugyanaz legyen. Vagyis, ha mi Katás egyéni vállalkozók vagyunk például, akkor megkérhetjük egy SZJA-t fizető családtagunkat, hogy ő kösse meg a biztosításra a szerződést és mi legyünk a biztosítottak benne. Ilyenkor az állam az adójóváírást a szerződő féltől fogja levonni, de nekünk folyósítja át.
Mennyit „hoz a konyhára” az adójóváírás?
Összességében, ha csak egyetlen évet nézünk, nem tűnik soknak a 20 százalékos adójóváírás, azonban hosszú távon igen komoly plusz folyósítást kaphatunk a nyugdíjas éveinkre. Ha például 35 éves korunktól kezdünk fel félretenni a nyugdíjunkra, akkor az éves 150 000 forintos jóváírás a nyugdíjas éveinkre (amely jelenleg a 65. életévtől kezdődik hivatalosan) csak a jóváírásból 4 500 000 forintnyi megtakarításunk keletkezik. Ez pedig bizony már nem kevés összeg, ráadásul még a választott megtakarítási forma folyósítása is hozzájön.