Ma ünnepli 75. születésnapját a magyar beat, pop és rock zene egyik meghatározó egyénisége.
Koncz Zsuzsa 1946. március 7-én egy picinyke kis faluban, a Heves megyei Pélyen született. 1949-ben a családjával Füzesabonyba költöztek és még gyerek volt, amikor Budapestre került. Édesanyja ápolónőként dolgozott, édesapja pedig kántor volt, ám tőle a szülők válása után messzire került. Két fivére van, akik közül az egyik festő, a másik fényképész lett. A művésznő egyébként eredetileg jogásznak készült – az ELTE Jogtudományi karának hallgatója volt.
Művészi pálya
Koncz Zsuzsa az 1960-as évek elején a Magyar Televízióban meghirdetett Ki Mit Tud? vetélkedőn tűnt fel, ahol gimnáziumi osztálytársnőjével, Gergely Ágival országos sikert aratott. A TV-szereplés után az Omega, az Illés és a Metro zenekartól is kapott megkeresést – a következő években velük lépett fel.
A Ki Mit Tud? szereplést megörökítő kislemez után jelentek meg az első saját kislemez-felvételei. Az Illés zenekarral rögzített Rohan az idő a magyarnyelvű rockzene első, minden eladási rekordot megdöntő felvétele lett.
1969-ben jelent meg az első nagylemeze Volt egyszer egy lány címmel, ám az énekesnő mégis a második, Szerelem című albumot tartja sorsdöntőnek. Ezen már megjelennek azok az elemek, amelyek az egész pályafutásának munkáira jellemzők: a megzenésített versek és a társadalomkritikus szövegek, melyek miatt később összetűzésbe került a politikai hatalommal.
Az Illés zenekarral készített öt lemez közül az 1973-as Jelbeszédet politikai okok miatt betiltották. A siker ennek ellenére kirobbanó volt: már az első albumért kiadták a legelső magyar aranylemezt, majd évről évre nőttek az eladások, megelőzve csaknem az összes magyar előadót.
A betiltás után Koncz Zsuzsa és Bródy János számára kérdésessé vált, hogy a dalszövegek a cenzúra ellenére is az önkifejezés eszközei lehetnek-e. Az énekesnő már korábban is szerzett tapasztalatot a cenzúráról, az addig készült felvételeinek nagyjából felét ugyanis a Magyar Rádió ezért nem játszotta. Válaszul 1974-ben elkészült a Gyerekjátékok és a Kertész leszek című lemez, utóbbin megzenésített versek szerepeltek.
A ’80-as évek elején megszűnt a Fonográf zenekar, Koncz Zsuzsa dalszövegeit azonban továbbra is Bródy János írta, viszont a felvételein közreműködő muzsikusok névsora bővült. Bródy és Tolcsvay László mellett csatlakozott hozzá többek közt Bornai Tibor, majd Gerendás Péter, Bódi László Cipő, Závodi Gábor és Lerch István is.
Változó összetételű zenei műhelyekben készült például a Fordul a világ, később az Ég és föld között, a Miért hagytuk, hogy így legyen óta viszont az énekesnő megint állandó csapattal dolgozik. Az intim színháztermektől az Arénáig bármilyen közegben otthon érzi magát, saját bevallása szerint az igazi örömet számára a koncertek jelentik.
Elismerések
- Liszt Ferenc-díj (1977)
- Érdemes művész (1989)
- Kazinczy-díj (1992)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1995)
- Huszka Jenő-díj (1998)
- Emerton-díj (1999)
- Hungaroton-életműdíj, Arany Zsiráf-életműdíj (2000)
- Maecenas-díj (2001)
- A Francia Becsületrend Lovagja kitüntetés (2001)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2006)
- Kossuth-díj (2008)
- Prima Primissima (2008)
Kiemelt fotó: Femina.hu