Korábban már beszámoltunk arról, hogy novemberben KFC nyílik Egerben. Épp ezért ma a világhírű étteremlánc megálmodójáról Harland David Sandersre emlékezünk, aki ezen a napon született 126 éve és egy példaértékű, fantasztikus karriert épített fel.
Amerika legismertebb arca 65 évesen, nyugdíjba vonulás helyett indította el vállalkozását, mely a világ egyik legnagyobb gyorsétteremláncává növekedett.
Az ókori görögök szerint az ember negyvenéves koráig csupán felkészül az előtte álló „életre”. A karrier csak ezután kezdődik. Harland David Sanders (ismertebb nevén Sanders ezredes), úgy tűnik, tanult az ókori görögöktől, mivel negyvenéves koráig minden mással foglalkozott, csak éppen azzal nem, ami végül világhírűvé tette. Sanders protestáns család gyermekeként született 1890. szeptember 9-én az amerikai Henryville-ben, Indiana államban. Ötéves korában elveszítette édesapját, így anyja a család eltartása érdekében paradicsomhámozást vállalt egy konzervgyárban, és éjszakánként varrt. Ezalatt a kis Harland egyedül gondoskodott hároméves öccséről és csecsemő húgáról. Ez leginkább a mindennapi ételek elkészítését jelentette, aminek köszönhetően hétéves korára kiválóan tudott főzni.
Mivel a család nagyon elszegényedett, tízéves korától már ő is dolgozott egy szomszédos farmon. Anyja kétségbeesetten kereste a kiutat a szegénységből, ezért végső elkeseredésében hozzáment egy farmerhez. A mama újraházasodása után a fiú – mivel nevelőapja rendszeresen ütlegelte – otthagyva a családját és az iskolát, messzire költözött otthonról, és máshol vállalt munkát. Tizenhat évesen bevonult a hadseregbe, s fél évig szolgált Kubában. Leszerelése után megnősült, hamarosan három gyermeke született. Az ezt követő években minden munkát elvállalt. Volt többek között napszámos, kovácsinas, tűzoltó, biztosítási ügynök, majd egy hajózási vállalatot indított el az Ohio folyón.
Ezután a kereskedelmi kamara titkára volt, majd vasutasként dolgozott, de jogi tanulmányokba is belekezdett. A vasutat otthagyva sikeres jogászként tevékenykedett öt éven keresztül. Miután egy alkalommal a tárgyalóteremben összeverekedett egyik kliensével, felhagyott a jogi pályával is. Ezt követően nyitotta meg autószerelő műhelyét Kentucky állam Corbin nevű városkájában, ahol autógumikat is árult. Mindezek mellett azonban leginkább főzni szeretett. 1930-ban, a nagy gazdasági válság közepén – miután rendszeresen őt kérdezgették a turisták, hogy hol lehet valamit enni a környéken – elkezdett főzni az éhes autósoknak. Szerelőműhelye mellett kialakított egy kis helyiséget, melyben mindössze egy asztal és hat szék volt. Sanders volt a főszakács, a felszolgáló, a pénztáros és a kis helyiség névadója is. Mivel jól főzött, híre gyorsan terjedt a környéken, így egy idő után az autósok már inkább csak enni jártak hozzá.
Ezen felbuzdulva elérkezettnek látta az időt arra, hogy megnyissa saját éttermét az út túloldalán, mely már száznegyvenkét vendéget is tudott fogadni egyszerre. A hely otthonos volt, barátságos, ugyanakkor nem volt étlap, csak remek ételek hada. Kentucky állam kormányzója hamarosan kitüntette a helyi gasztronómia fejlesztésében nyújtott érdemeiért, 1939-ben pedig egy rangos szakfolyóirat versenyén első helyezést ért el, amely egyúttal szélesebb körben is ismertté tette.
Sanders az átlagos sült csirkében semmi extrát nem látott, ezért elkezdett kísérletezni a fűszerekkel, és megalkotta azt a tizenegy fűszerből és gyógynövényből álló eljárást, mely igazán ínycsiklandóvá tette ételeit. Mindezen évek alatt folyamatosan tökéletesítette receptjét, majd 1940-ben vetette papírra a ma is használt verziót. Ezekben az években kifejlesztett egy speciális kuktát is, melyben sokkal gyorsabban és nagyobb mennyiségű húst lehetett megsütni. A csirke ezzel az eljárással szaftosabb és omlósabb lett mindössze kilenc perc alatt. Ezen időszak alatt Sanders kétszer is megpróbált elindítani egy étteremláncot, de próbálkozásai kudarcba fulladtak.
1947-ben elvált feleségétől, majd két évvel később, ötvenkilenc évesen elvette egyik alkalmazottját, aki mellesleg a szeretője volt, és akit korábban még a feleségével együtt vett fel, hogy segítsen a házimunkában. Sanders lánya szerint az új hölgy jelenléte már a kezdetektől zűrzavart okozott. Később Sanders mindkét „nőjét” elvitte az elnöki beiktatásra Washingtonba.
Az ötvenes évek elején egy, a Sanders városát kikerülő autópálya épült, mely miatt rövidesen be kellett zárnia műhelyét és éttermét. Miután számláit maradéktalanul kifizette, mindössze 105 dollár maradt a zsebében, tehát gyakorlatilag tönkrement. Meg volt azonban győződve arról, hogy az általa kifejlesztett csirkeételekre igény van, ezért 1952-ben új vállalkozást indított. Autójával járni kezdte az országot étteremről étteremre, és próbálta meggyőzni a tulajdonosokat arról, hogy az ő eljárását alkalmazzák. Ha kedvező volt a fogadtatás, szóbeli egyezséget kötött az étterem vezetőjével, hogy minden az ő receptje és módszere alapján készülő csirke eladása után részesedést kap. Kitartó házalása eredményeként 1964-re már összesen 600 franchise partnere volt az USA-ban, Kanadában és a tengerentúlon. Ebben az évben barátai és a család nyomásának engedve kétmillió dollárért eladta részesedését két befektetőnek, bár attól rettegett, hogy az új tulajdonosoknak nem lesz érdekük minőséget előállítani. Az étteremlánc viszont ettől kezdve rohamos fejlődésnek indult. 1966-ban már több mint 3500 franchise étterme volt a Kentucky Fried Chicken Corporationnek, Sanders pedig innentől kezdve szóvivőként élete végéig úton volt, hogy népszerűsítse éttermét.
1976-ban már ő volt az USA második legismertebb arca. Míg 1971-ben 285 millió dollárt ért a vállalat, 1986-ban már 840 millió dollárt adott a KFC-részvényekért a PepsiCo Inc. Egy 2002-es fúziót követően pedig, amikor is egyesült a Pizza Hut és a Taco Bell éttermeket is működtető céggel, a legnagyobb étteremlánccá növekedett a világon, háttérbe szorítva ezzel a McDonald’s és a Burger King étteremláncot is.
Sanders perfekcionista volt. Gyakran kiabált az étterem alkalmazottaival, ha valami nem pontosan úgy készült, ahogy azt elvárta. Ilyenkor maga mutatta meg, hogyan kell helyesen sütni. Aminek pedig soha nem fordított hátat, az a felszolgálás, a minőség és a tisztaság. Ezek voltak a legfontosabb szempontok az éttermeiben. A profit jelentős részét karitatív célokra fordította, alapítványt hozott létre, támogatott kórházakat, egyházakat, valamint 78 külföldi árvát is adoptált.
1980. szeptember 16-án, kilencvenéves korában leukémiában hunyt el. Amit elért, hatvanöt évesen és 105 dollárral a zsebében kezdte. Sosem ment nyugdíjba. Élete sokak számára a vállalkozó szellem szimbólumává vált. Egyik híres mondása szerint: „Semmi értelme a temető leggazdagabb emberének lenni. Onnan nem lehet üzletelni.
Tekints meg egy videót is róla:
Forrás: hetek.hu
Az alábbi cikkeink is érdekelhetnek:
Már hivatalos: munkatársakat keres a KFC november elején megnyíló egri éttermébe