Korábban már hírül adtuk, hogy felújítják a Szentmarjay Stadiont, de nemcsak ez a sportlétesítmény újul meg. Több ütemben elkezdődött a Bárány Uszoda “újraépítése” is. Az 1925-ben épült legendás uszoda építészeti stílusjegyei is megjelennek majd az egri Nemzeti Úszó- és Vízilabda Központ épületén.
Mielőtt bemutatnánk milyen is lesz az új épület, előtte egy kis, rövid történelem óra.
Melegvízű forrásokra az egri uszoda 1925-ös megépüléséig kizárólag fürdőket építettek. Ezek némelyikében volt lehetőség úszásra is (pl. Gellért fürdő), de versenysport céljára nem volt alkalmas. A magyarországi fürdők a török „hamam”-tól kapott örökség okán a japán „onsen”-ekhez hasonlóan a pihenést és az elmélyülést szolgálták. A sportolás igénye az olimpiai mozgalom feléledésével kezdett erősödni.
A kiíró szándékával összhangban az uszoda jelenlegi telekhatárát déli és nyugati irányban módosították, a kijelölt építési helyen belül. A medence szélesítését alapvetően északi irányba tervezték, de a medence pozícióját az új igényeknek megfelelően kis mértékben módosították. Az eredeti öltözőépület traktusához kapcsolódik az újabb kiszolgálósáv, illetve az utca felé a zárt és nyitott közösségi terek.
Fentieket figyelembe véve a medencetér koncepciójának kialakításánál – a pályázati kiírással összhangban – az alapvető építészeti cél az volt, hogy az uszodatér alapstruktúráját, meghatározó térfalképző elemeit és építészeti karakterét megtartsák, olyan módon, hogy egy mai, modern épület jöjjön létre. A medenceteret az eredeti zárt hangulat visszaidézése szándékával zárt kerítésfallal vették körül, melyek tetején a medencetér körül utcai cipővel is használható körüljárót alakítottak ki, ami biztosítja a direkt kapcsolatot a Bitskey Uszoda felé, és lehetőséget nyújt a tervezett gyógyszálló és a strand felé történő ellenőrzött, direkt kapcsolat biztosítására.
A medence hosszoldala mentén húzódó, elbontott öltözőépület eredeti homlokzati rendszere és karaktere teljes mértékben integrálható egy mai épületbe. A medencetér fontos hangulati eleme a kiúszó.
Az északkeleti öltözőépület állapota mind építészetileg, mind statikailag leromlott, megtartása műemléki szempontból sem indokolt, és a medence északi irányban történő szélesítése miatt fizikailag nem is lehetséges. A tetőterasz funkcionális rekonstrukciója fontos elem, melynek visszaépítéséről a tervben gondoskodtak. A tetőterasz alatt került elhelyezésre a melegedőmedence, mely pozíciója révén a medencetérrel szoros kapcsolatban van, de mégis intim, elszeparált térben helyezkedik el.
A tervezők nem tartják reálisnak a szökőkút eredeti formában történő visszaállítását, ugyanis az sem anyagában sem formájában, sem elhelyezkedésében, sem pedig térkapcsolatában a mai igények (mobil lelátó, bemelegítő tér, melegedőmedence) biztosítása mellett hitelesen nem rekonstruálható. A csobogó víz és a vertikális hangsúly visszaidézésére egy modern szökőkutat képzeltek el. A ma elérhető technológiával megoldható betonfelületre fénykép gravírozása: egy magas betonfalat képzeltek el, amelyen megjelenik a régi szökőkút képe, felületén pedig víz csorog végig, mely fal lábánál lévő kis medencében gyűlik.
A különböző homlokzati felületek nagyságát úgy próbálták a tervezők meghatározni, hogy azok ne nőjék túl a környező homlokzati felületek léptékét. A „patchwork” jelleggel pedig az egymástól eltérő környező homlokzatképzésekre kívántak reagálni. Az anyagválasztásnál – értelemszerűen a medenceteret határoló fal anyagán kívül – a könnyedség, a transzparencia érzékeltetése volt a fő szempont, illetve a fa az uszodák és a nyitott strandok épületeinél gyakran és konzekvensen használt anyag alkalmazása. Fontos volt még egy olyan építészeti attitűd létrehozása, amely nem akar vitatkozni – esetleg konkurálni – a Bitskey Uszoda karakteres építészetével, kerülve annak veszélyét, hogy nevetségessé váljon, vagy felesleges feszültséget teremtsen.
A Bitskey Uszoda nyugati épületszárnyában lévő éttermet és a korábban említett belső teret úgy kívánták a tervezők pozícióba hozni, hogy az éttermi rész előtt – a visszahúzott homlokzati vonal mellett – transzparens anyagokat és szerkezeteket alkalmaztak, illetve a térszervezéssel és homlokzati megnyitásokkal biztosították azt a lehetőséget, hogy a két épület a Frank Tivadar utca adott szakaszának lezárásával közös rendezvényt tudjon lebonyolítani.
A kiírás értelmében a környezetrendezés csupán az uszoda közvetlen –útszegélyekig tartó – környezetét érinti. A déli bejárati oldalon, az épület előtt egy illő fogadóteret alakítottak ki, mely a kő különböző alkalmazásával (tömbkő pad, térburkolat) lehetőséget teremt a használat differenciálására. Ezen a területen kerülnek kialakításra a kerékpártárolók, melyek kapacitása kb. 60 férőhely.
