Dobó palotája mellett újra felépítik egyebek mellett a várszékesegyház nyugati homlokzatát és a középkori főteret.
Jelenlegi állapotában az egri vár vegyes korszakokat bemutató, vegyes műemléki helyreállításokból álló épületegyüttes, ahol nem lehet határozottan érzékelni a Dobó-korabeli viszonyokat, ezért hatmilliárd forintból jelentős fejlesztések kezdődnek, illetve inkább folytatódnak az egri várban.
Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatójának elmondása szerint a Dobó István Vármúzeum szándéka az, hogy alapvetően a 16. századi korszakot mutassák be, a vár külképe ugyanakkor a 18. század elejét, a Rákóczi-szabadságharc idejét fogja idézni.
Beletartozik ebbe az alsó várudvar funkcióbővítő felújítása, a püspöki palota műemléki felújítása, a vár középkori főterének és a provizori palotának a rekonstrukciója, valamint a középkori várszékesegyház részleges rekonstrukciója.
“Lejárt a ‘térdig érő várak’ ideje”
– fogalmazott a fejlesztésekkel kapcsolatban az igazgató.
A program során vissza szeretnék építeni a vár déli oldalának képét alapvetően meghatározó Varkoch-kapu bástyát, és tervezik a püspöki palota nyugati szárnyánál lévő Tömlöc-bástya megerősítését és tetővel való lefedését is. A püspöki palota előtti tér helyreállítása szintén része a programnak. Ez magába foglalja a 15. század utolsó harmadában, Mátyás király uralkodása idején emelt, így az ország egyik legrégebbi, máig használható épületének számító püspöki palota elpusztult keleti szárnyának rekonstrukcióját is.
Ennek eredményeként az épület reprezentatív rendezvények, egyebek mellett konferenciák, esküvők megtartására is alkalmas lesz. Visszaépítik a mindenkori várkapitányoknak, így Dobó Istvánnak is lakhelyéül szolgáló provizori palotát, illetve látogathatóvá teszik az alatta lévő, részben természetes, részben épített pincét. A hajdani provizori palota a tér keleti oldalán állt, ma csak alapjaiban látható, részben egy 19. században épített raktárépület fedte még nemrég.
A tér rekonstrukciójának szintén része lesz a korabeli Magyarország egyik legnagyobb, a 11. és 15. század vége között épült templomának számító várszékesegyház nyugati homlokzatának, tornyainak és kapuzatának helyreállítása, illetve a megmaradt falak befedése is. Az ostromok során megsérült épület elbontását a 18. század végén kezdték el, köveit – miként a külső vár, a provizori palota és más várbeli épületek köveit – Eger barokk belvárosának építkezéseinél használták fel.
Ezzel a fejlesztéssel európai szintű attrakcióvá szeretnék tenni a vármúzeumot.
2015-ben 315 ezer látogatót fogadott a vár. A 2017 végén záruló hatmilliárd forintos beruházás nyomán az évi félmilliós látogatószám elérése a cél.
Még több információért klikk az egervar2020.hu oldalra.