A budapesti nő szédülékenység és egyensúlyi problémák miatt került kórházba, ám a kapott kezelés után most élet és halál közt lebeg. Az orvosi dokumentációból úgy tűnik: a neki adagolt pszichiátriai szerek okozhattak végzetes, életveszélyes állapotot. A nő talán már soha nem tér magához – a család vizsgálatot indíttatott.
A fiatal nő szédülése és bizonytalan egyensúlya miatt 2023 januárjában fordult orvoshoz. Bár a vizsgálat során kiderült, hogy a tünetei miatt szorong, és már a munkáját sem tudja ellátni, a neurológiai vizsgálat fizikailag megfogható problémát nem talált.
Néhány nap múlva rosszulléte és furcsa viselkedése miatt családja kísérte be a sürgősségire. Hogy, hogy nem, de a nőnek nem volt ínyére, hogy befeküdjön a sürgősségi osztályra – ebből alapos vita kerekedett a családdal. Végül aztán engedett, és saját lábán ment be a kórházba.
A családtagok utóbb megbánták, hogy a kórházban elmondták róla: otthon még ellenállt annak, hogy a kórházba kísérjék. Ez máris elég volt ahhoz, hogy agresszívnek címkézzék – bár agresszióról szó sem volt a hozzátartozók szerint. Innentől kezdve azonban az események kicsúsztak a kezükből. A nő kétféle, erős pszichiátriai szert kapott, és a pszichiátriai klinikán kötött ki.
Bekerülése másnapján, hozzátartozói megfigyelése szerint „már alig tudott felállni, a tusolás nehézséget okozott, mert ingatag volt nagyon, tolószéken tudtuk kitolni, akkor evett önállóan utoljára.”
Újabb egy nap múlva már katétert kapott, és mindkét kezét kikötötték, amit csak hozzátartozója tiltakozására oldottak fel.
A következő napokban nyelészavara alakult ki, egyre rosszabbul lett, aluszékonnyá vált, beszélni, enni már nem tudott, mert nyelése leállt; légzése egyre nehezebb lett.
Alig több mint egy héttel a pszichiátriára szállítása után, látva drámaian romló állapotát, a családban felhorgadt a gyanú, hogy a nő úgynevezett neuroleptikus malignus szindrómában (NMS) szenved. Ez az állapot bizonyos pszichiátriai szerek életveszélyes szövődményeként alakul ki; tünetei többek között fokozott izommerevség, nagyon magas láz, szapora szívverés, nyálfolyás, tudatzavar, kóma. Ezt a szövődményt egyebek mellett éppen azok a pszichiátriai szerek válthatják ki, melyeket folyamatosan adagoltak neki, immár egy hete.
Másnap a nő már fel sem ébredt. Táplálásához orrszondát kapott; magas láza mellett öntudatlan testét kisebb-nagyobb görcsök rángatták.
A zárójelentésében leírtak alapján a fiatal nőnél vérmérgezés és rosszindulatú neuroleptikus szindróma alakult ki – csupán néhány napnyi pszichiátriai kezelés után. Állapota annyira válságosság vált, hogy végül az intenzív osztályra került, ahol azonnal elkezdték gépi lélegeztetését.
Az intenzív osztályon végzett vizsgálatok aztán egy központi idegrendszeri betegséget állapítottak meg, ami végső soron halálos kimenetelű. Az is kiderült, hogy a betegség nem genetikai eredetű, így a szakirodalom szerint az csak orvosi beavatkozás következménye lehet.
A magatehetetlenné vált, kómában fekvő, időnkénti izomrángásokkal küzdő nőt családja végül egy magánotthonban helyezte el, ahol bármikor elhalálozhat. Gyakorlatilag tíz nap alatt lett életképes emberből visszafordíthatatlan állapotú, magatehetetlen élőhalott.
Mivel az egészségügyről szóló törvény szerint a kezelőorvos felelős az általa nyújtott ellátásért, a család egy pszichiátriákon történő jogsértések feltárására szakosodott szervezet segítségével a napokban több hatósághoz is panasszal fordult, sürgetve az ügy alapos kivizsgálását.
A Magyarországon közel 30 éve működő szervezet – a CCHR Magyarország – tapasztalatai szerint a pszichiátriákon rendszeresek a kezelésekből adódó károsodások, számos ilyen üggyel foglalkoztak már az elmúlt évtizedekben, és nem kevés esetben sikerült elmarasztalást vagy kártérítést kieszközölniük a feltárt jogsérelmek esetén. A szervezet szerint azonban ennél is fontosabb lenne rendszerszintű változásokat bevezetni az elmeegészségügy területére, hogy az ilyen szomorú esetek végképp elkerülhetőek legyenek.
Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány