Eddig ismeretlen ábrázolások kerültek elő az egri várról: az 1704-es Zinzendorf-rajzokra Domokos György hadtörténész bukkant a bécsi Kriegsarchiv mélyén – tudta meg a National Geographic Magyarország.
Ilyen kivételes felfedezésre 80 éve nem volt példa az egri erősséggel kapcsolatban. A National Geographic, 2017. februári számában elsőként láthatsz exkluzív felvételt a szenzációs levéltári „leletről”, amely csupán egy az országos kutatócsoport új, rendkívüli tudományos eredményei közül. Utóbbiakat az egri vár legjelentősebb korszakainak élethű 3D-rekonstrukcióiban jelenítették meg.
Ferdinand Zinzendorf gróf még jóval többet látott Dobó István, azóta szinte földig rombolt erősségéből, sőt, meg is örökítette az elé táruló panorámát. „Kétszer is a vár parancsnoka volt – azelőtt és azután, hogy Eger II. Rákóczi Ferenc fejedelem kezére került. 1711-es felméréseiről már tudtunk, ezek a rajzai azonban ismeretlenek voltak” – mondja Domokos György hadtörténész, aki a bécsi Kriegsarchiv néhány tízezer, 16-18. századra vonatkozó térképe között fedezte fel az új Zinzendorf-ábrázolásokat.
„Szerintem az igazoló jelentéséhez készíthette rajzait: lényegében így összegezte az 1704-es kuruc ostromot” – véli Berecz Mátyás, az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója. „Zinzendorf új ábrázolásai – eddig ismert felméréseivel – azért is különösen fontosak, mert a Rákóczi-szabadságharc ideje egyfajta „zárványnak” tekinthető a belső vár életében. A rombolások előtt ugyanis még nagyjából megőrződtek a 17. századi állapotok – a Baldigara-féle védelmi erődítés megépült részei, és legfőképp: központi magként a Dobó-korszak megmaradt belső épületei” – húzza alá a múzeumigazgató.
A Dobó korabeli vár védelmének szíve, a stratégiailag kulcsfontosságú Szentélybástya rekonstrukciójához elengedhetetlen volt az alapját képező székesegyház modelljének megalkotása. Buzás Gergely régész-művészettörténész 2016-tól vezeti az ásatásokat a még lezáratlan kérdések megválaszolása érdekében. „Elsőként felmértük a fennmaradt kőfaragványokat, amelyekből az épületszerkezetekre következtethettem, például arra, milyenek lehettek az egyes korokban a Szent János evangélista tiszteletére felszentelt templom ablakai, pillérei” – meséli Buzás, aki ezután a másfél százados archeológiai kutatások adataiból és leírásaiból kétdimenziós, periodizációs alaprajzot készített a várról, a belső területek épületeiről, így a katedrálisról is.
Az egyes korszakok különválasztása után a régész összevetette az adatokat a várról fennmaradt történelmi forrásokkal és ábrázolásokkal, majd építészeti tervezőprogrammal elkészítette szakmai/kutatói 3D-modelljeit, amelyek a későbbi fotorealisztikus 3D-rekonstrukciók alapjául szolgáltak. „Most először sikerült az összes, régi és új kutatási eredmény összefoglalásával létrehoznunk a székesegyház építéstörténeti modellsorozatát a román kortól kezdődően, köztük 16. század eleji állapotának tudományosan hiteles képét. Az 1508-ra elkészült katedrális hatalmas csarnokszentélyét alakították az 1541-es tűzvészt követően bástyává” – mutatja a rekonstrukciókról nyomtatott képeket.
Egészen mostanáig úgy tűnt, a szentély boltozata teljesen elpusztult, mígnem Szőke Balázs, az 1500 körüli állapot modelljeinek „rajzolója” hihetetlen nyomokra bukkant. Az északi parkoló helyén egykor a Szent István-kápolna állt – évtizedekkel korábban ennek 1430-as évekbeli boltozatelemeiként azonosították a kőtárban őrzött faragványok egy csoportját. Buzás Gergely azonban úgy sejtette, azok inkább a székesegyházhoz tartozhattak, ezért Szőke átnézte és újra felmérte a megmaradt alkotórészeket. A feltevés helyesnek bizonyult: kiderült, hogy egy sokkal nagyobb szerkezet egységei, így a legfontosabb munkák egyikeként Szőke Balázsnak sikerült rekonstruálnia a székesegyház csarnokszentélyének pompás bordás hálóboltozatát.
Ám nemcsak a székesegyházat, majd Szentélybástyát, de a belső vár többi épületét is most először jelenítették meg tudományosan hitelesen, új modellként: „Talán ki tudjuk gyomlálni az Egri csillagok 1968-as filmadaptációjából közismert, és azóta számos helyen továbbélő képeit a várról alkotott elképzelésekből, amelyek a díszlet nyomán születtek” – hangsúlyozza az új eredményeket Szőke.
Lézerszkenneres felmérések segítségével a jelenlegi kutatócsoportnak sikerült először teljes képet alkotnia azon sziklába vájt építményekről is, amelyek még a 16. század közepi várról tanúskodnak. „Néha a föld alatti világ jobban őrzi a múltat, mint a föld fölötti. Az egri vár szerves részét képezik például az alá befutó középkori és 18-19. századi pincerendszerek is, amelyeket a kazamaták, illetve a felszín építményei után szkenneltünk be. Az egyes pozíciók összeillesztését követően azt is pontosan meg tudjuk mondani, milyen a kapcsolat a „két világ” között. A munkánk eredményeként előálló pontfelhőt szemlélve például tisztán látszik, hogy bár a vasút elvágta ugyan a Zárkándy-bástyát a vártól, kazamatájának köszönhetően odalent megmaradt az összeköttetés” – avat be Magos Gábor, az egri vár térszkenneres felmérését végző csapatának vezetője.
A szenzációs levéltári felfedezésről, az egri vár életének dicső és tragikus korszakairól, a kutatók izgalmas nyomozásának és a 3D-módszerek bevetésének részleteiről – a 3D-rekonstrukciók születéséről a National Geographic Magyarország, 2017. február 1-jén megjelenő számában olvashatnak exkluzív képes riportot.