Újabb vádemelésre került sor abban az országos fiktív munkaerő-kölcsönzés miatt indult bűnügyben, melyben a Heves Megyei Főügyészség korábban már két terjedelmes vádiratot nyújtott be a törvényszékre.
Ezek alapján az eljárás tárgyalási szakban jelenleg is folyamatban van.
A főügyészség az ügyben most benyújtott újabb vádirata is részletesen tárgyalja a kiterjedt bűnszervezet felépítését és működését. E szerint a szervezet feje, az I. rendű vádlott már 2009 előtt fantomcégek jogsértő átruházásával foglalkozott, míg meg nem ismerkedett a II. rendű vádlottal, aki rávezette őt arra, hogy nagyobb haszonra lehet szert tenni hamis munkaerő-kölcsönzés révén, ha a cégekbe elsősorban vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó vállalkozások dolgozóit fiktíven, a tudtuk nélkül bejelentik, majd onnan látszólag visszakölcsönzik őket a tényleges munkáltatóiknak. Ezáltal a valódi foglalkoztatók elkerülik a munkabért terhelő törvényes adó- és járulékfizetési kötelezettségük teljesítését, továbbá valótlan tartalmú számlák felhasználásával jogosulatlanul csökkenthetik az általános forgalmi adójukat.
A rendszer az évek során igazi céghálóvá nőtte ki magát, mely bűnszervezetként működött. A hálózaton belül az adócsaláshoz általában olyan, gyakran cserélgetett cégeket használtak fel, melyeknek nem, vagy csak alig volt bejelentett alkalmazottjuk, így nem kellett bevallaniuk és megfizetniük a foglalkoztatással kapcsolatos közterheket, ÁFÁ fizetési kötelezettségüket pedig különböző módszerekkel minimalizálták, majd a látszat kedvéért többnyire teljesítették.
A megbízó cégek és a bűnszervezet közötti ügyintézés úgy működött, hogy a fiktív alvállalkozási-, megbízási- vagy munkaerő-kölcsönzési szerződések megkötését követően a megbízó cég átküldte a bűnszervezet ügyintézőinek és bérszámfejtőinek a fiktív cégekbe bejelentetni kívánt munkavállalók adatait, azután az érintetteket ezek a személyek hamis okiratokkal adminisztrálták. A megbízó cégek a színlelt szerződésekben megjelölt díjakat átutalták a bűnszervezethez tartozó gazdasági társaságok bankszámláira, majd a bérszámfejtők ezekből az összegekből levonták a munkabéreket, melyeket eljuttattak a dolgozókhoz, a maradékot pedig felosztották a bűnszervezeten belül. Az I. rendű vádlott 2009 és 2013 között 740.263.000 Ft jogtalan jövedelemhez jutott ezáltal.A 240 kötetnyi terjedelmű, több tízezer oldalas nyomozati anyag feldolgozását követő vádemeléssel érintett 36 vádlott közül 26-an tartoztak a bűnszervezethez, míg 10 vádlott a megbízást adó különböző gazdasági társaságok vezetője volt.
A Heves Megyei Főügyészség minősített költségvetési-, vagy adócsalás bűntettével, illetve vétségével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja az elkövetőket, akik közül a bűnszervezet tagjai esetében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt a vádiratában.
Forrás: Heves Megyei Főügyészség
Címlapkép: Illusztráció/Pixabay/ROOKIE23/public domain