Tudomány

Mielőtt a belevágnánk a vérplazma összetételének részletes elemzésébe, beszéljünk egy kicsit magáról a vérről. Meglepően sokféle folyadékot képes termelni a tested, de biztosan sejted, hogy mind közül a vér a legfontosabb. Na igen! Ez a piros “málnaszörp”, ami a B-kategóriás akciófilmekben túlzó mértékben folyik, a szervezeted egyik alapvető életfenntartó anyaga. Szóval nem veszíthetsz belőle akkora mennysigéget, mint amennyit az imént említett filmek sugallnak. Sőt, az a legjobb, ha egy csepp sem megy kárba. Ha már mindenképpen meg kell válnod egy kis adagtól, a legjobb, ha plazmaadásra fordítod.  A plazmaferezis nem véradás! Nagyon fontos, hogy bár a véred szükséges hozzá, a plazmaferezis mégis szinte minden tekintetben különbözik a véradástól. Leginkább azért, mert ahogy az elnevezésében is benne van, plazmaadás során a vérplazmádat nyerik ki. De mi is pontosan ez az anyag? Elmagyarázzuk! Mi a vérplazma? A véred tehát sokkal összetettebb, mint azt elsőre gondolnád. Úgy is mondhatjuk, hogy sokkal több egy piros folyadéknál. Számos alkotóeleme van, amelyek értelemszerűen mind létfontosságúak. Az egyik részét az alakos elemek alkotják, ami a vörös- és fehérvérsejteket, valamint a vérlemezkék összefoglaló elnevezése. Megközelítőleg a vérmennyiséged 45 százalékát teszik ki. Ha a maradék 55 százalékot különválasztjuk, egy fehérjében gazdag, sárgás színű folyadékot látnál. És most meg is kaptad a választ az előbb feltett

A világot megbénító koronavírus-járvány elleni egyik leghatékonyabb védekezési módszer, a más betegségek ellen is bevethető mRNS-alapú vakcina feltalálói, Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus érdemelték ki idén a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat – jelentette be hétfőn délelőtt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Karikó Katalin és Drew Weissman 2005-ben szabadalmaztatták a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazását, melyen akkor már évek óta dolgoztak. A most orvosi Nobel-díjjal jutalmazott mRNS technológiára alapul a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája, azok az újfajta oltóanyagok, melyek hatékonyságukkal jelentős mértékben hozzájárultak a koronavírus-járvány előtti küzdelem sikeréhez, illetve ahhoz, hogy az élet visszatérhessen egy nagyjából normálisnak tekinthető kerékvágásba. © Pennsylvaniai Egyetem Vagy felhagy a kutatással, vagy elveszíti a munkáját – ezt Karikó Katalinnal közölték főnökei a kilencvenes években. Az Egyesült Államokban élő magyar kutató hitt a munkájában, és alacsonyabb beosztásban, csökkentett fizetéssel is tovább vizsgálta az eljárást – ez derül ki többek között a biológus rövid életrajzából, melynek további érdekességeit ide kattintva olvashatja el. Karikó Katalin hitt csak az mRNS-ben Az mRNS, vagy hírvivő RNS a DNS-ben leírt információkat továbbító anyag, amely a fehérjék előállítását irányítja a sejtekben. Ennek a mechanizmusnak a kijátszásával a sejtek bármilyen fehérje előállítására rávehető, a módszer így nemcsak a koronavírus ellen és nem csak oltóanyagként használható, hanem különböző

Az új koronavírus okozta megbetegedés kezelésére szolgáló  gyógyszeres terápia kifejlesztésére alakul magyar konzorcium. (tovább…)

Már lehet regisztrálni a 2019–2020-as V4-es Közgazdasági Olimpiára. (tovább…)