Terápia

Az ízületek kiropogtatása egy ösztönös szokás, ami átmeneti megkönnyebbülést hozhat, de hosszú távon komoly problémákhoz vezethet. Sokan nem is gondolnak bele, hogy ezzel a mozdulattal milyen hatást gyakorolnak a porcokra, szalagokra és az ízületeket körülvevő szövetekre. Most eláruljuk, hogy mi is történik pontosan, amikor „kattogtatjuk” az ujjainkat vagy a gerincünket. Mi történik, amikor kiroppan az ízület? Az ízületek közötti térben ízületi folyadék található, amely csökkenti a súrlódást és segíti a mozgást. Amikor egy ízületet hirtelen megnyújtunk vagy elfordítunk, a benne lévő légbuborékok gyorsan tágulnak és kipukkadnak, ami a jól ismert roppanó hangot eredményezi. Bár ez a hang ártalmatlannak tűnhet, az ismételt és kontrollálatlan ropogtatás mikrotraumákat okozhat az ízületi tokban és a szalagokban. Idővel ez lazábbá teheti az ízületeket, növelve a sérülések kockázatát. Ezért fontos, hogy az ízületek helyreállítását inkább a debreceni manuálterápia szakembereire bízzuk. A helytelen mozdulatokkal végzett roppantás különösen veszélyes lehet a gerinc területén. Egy rossz szögben történő erőltetés túlzott nyomást helyezhet a porckorongokra és a csigolyák közötti kisízületekre, ami porckopáshoz, ízületi instabilitáshoz vagy akár idegi problémákhoz is vezethet. Ezért jobb a professzionális ízületi mobilizáció Bár az ízületek megfelelő mozgástartománya kulcsfontosságú az egészséges testműködéshez, ezt nem érdemes saját kezűleg manipulálni. A professzionális kezelések során a szakemberek célzott és kontrollált technikákat alkalmaznak, amelyek nemcsak az

 Sohasem hagyta jóvá az elektrosokk-terápiához használt gépeket az amerikai gyógyszerhatóság (FDA), mindössze csak engedélyezte azokat, valódi klinikai vizsgálatok nélkül. Eközben az elektrosokkot Magyarországon is használják még ma is, méghozzá több intézményben is.Senki sem gondolná, hogy egy olyan orvostechnikai eszközt, amelyet már 85 éve használnak a világon, soha nem vetettek alá olyan klinikai vizsgálatoknak, melyek bizonyítanák, hogy biztonságos a használata. Az úgynevezett „elektrokonvulzív terápiához”, vagyis az elektrosokkhoz (ECT) használt készülékekkel pedig mégis ez történt. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság, az FDA soha nem „hagyta jóvá” az elektrosokk-készülékeket, mint orvosi eszközöket, mindössze csak engedélyezte azokat, egy furfangos jogi hézagnak köszönhetően. Jóváhagyás vagy engedélyezés, mi a különbség? Amint azt egy Los Angeles-i székhelyű ügyvédi iroda a honlapján elmagyarázza: "Az FDA jóváhagyása és az »engedélyezés« közötti különbség igen jelentős. Az FDA körülbelül 1200 órát tölt azzal, hogy felülvizsgálja a gyártó által benyújtott, a tervezett orvostechnikai eszköz biztonságosságára és hatékonyságára vonatkozó tudományos adatokat, mielőtt hivatalosan jóváhagyja azt, de az FDA csak körülbelül 20 órát tölt egy olyan eszköz »engedélyezésével«, amely már forgalomban volt 1976 előtt is.”Az elektrosokkot azóta használták, hogy 1938-ban Olaszországban feltalálták, amikor Ugo Cerletti pszichiáter megfigyelte, hogyan kábítják el vele a sertéseket egy római vágóhídon, mielőtt leölték őket. Későbbi amerikai alkalmazása lehetővé tette, hogy a