Pszichiátria

Tegyük a szívünkre a kezünket: melyik felnőttnek nem esne nehezére, hogy napi hatszor negyvenöt percen át fegyelmezetten üljön egy iskolapadban, jegyzeteljen és odafigyeljen? Mégis, ha egy tizenéves gyerek nem képes ezt megtenni, ma rövid úton eldönthetik róla, hogy agyi fejlődési rendellenességben szenved, vagyis ADHD-s, amit „gyógyszerrel” kell kezelni. Ha a tünetek stimmelnek, annyi már elég a diagnózishoz, hiszen tényleges orvosi vizsgálatok sohasem léteztek a bizonyításához. Sok felnőtt gondolhatja úgy, hogy ha az orvos felír egy legális drogot a gyereknek (recept nélkül persze ugyanúgy illegális, mint az utcadrogok), ami segít kibírni az egész napos iskolai megpróbáltatásokat, abból nem lehet nagy baj. Ám ezek a szerek mindössze annyival „jobbak” az utcai drogoknál, hogy lassabban fejtik ki a hatásukat, így nem váltják ki a drogokra jellemző örömérzetet. A nem kívánt hatásaikon viszont ez aligha változtat: alvászavarok, ingerlékenység, agresszió, depresszió, lelassult növekedés, sőt, még a hallucináció is ismert velejárója lehet a szedésüknek. Természetesen egy felnőtt mérlegre teheti, hogy megéri-e a kockázatot ez a fajta „kényelem”, a gyerekek viszont nem dönthetnek saját sorsuk felől. Úgy tűnhet, hogy a nehéz természetű gyerekek kevesebb gondot okoznak a tudatmódosító szerek hatása alatt, ám ez a rövidtávú látszatmegoldás gyakran jóval súlyosabb problémáknak ágyaz meg, mint amiket megoldani lett volna hivatott. Idén

DEBRECEN, 2024. május 31. – A cívis városban zajló pszichiátriai vándorgyűlés kapcsán jogvédők békés tüntetéssel szólították fel a Magyar Pszichiátriai Társaságot: gondolják újra szakmájukat, és tegyenek eleget azoknak a nemzetközi elvárásoknak, melyek szerint a pszichiátria területén egyszer és mindenkorra fel kell számolni a kényszerítő és megalázó kezeléseket. Mindez évek óta érik, de a magyar pszichiáterek ez idáig nem tettek érdemi lépéseket, hogy ezeket a reformfolyamatokat elindítsák.Békés tüntetéssel hívta fel a nyilvánosság figyelmét az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR) nevű jogvédő civil szervezet a magyar pszichiátriákon még mindig elterjedt kényszerítő kezelések megalázó voltára, a Debrecenben zajló pszichiátriai vándorgyűlés kapcsán. Az utóbbi néhány évben olyan szervezetek, mint az ENSZ, a WHO, de még a Pszichiátriai Világszövetség is egyértelmű állásfoglalásokat tettek közzé a pszichiátriai osztályokon történő kényszer felszámolásának szükségességéről. 2023-ban az ENSZ Emberi jogi főbiztosa így írt: „A kényszerítés mind a fizikai, mind a lelki egészség szempontjából káros… Amikor a mentális egészségügyi szolgáltatásokban erőszak, kényszerítés és visszaélések történnek, a szolgáltatás nemcsak hogy nem segít az embereken, hanem az eredeti nehézségeket súlyosbítja...” Ennek ellenére a Magyar Pszichiátriai Társaság továbbra is gyógyszergyárak pénzéből konferenciázik, és ez idáig nem tett semmit, hogy a magyar pszichiátriákon felszámolják a megalázó kényszert, derült ki a rendezvényen elhangzottakból.A pszichiátriai vándorgyűlés helyszíne,

Zárt osztályra került egy komoly fejsérülés miatt ápolt fiatal férfi, mert nyugtalansága miatt orvosai nem tudtak vele szót érteni. A pszichiátrián az egyre erősebb tudatmódosító szerektől magatehetetlenné vált, később leállt a keringése és meghalt. Nővére szerint – aki maga is képzett ápoló – nem a megfelelő kezelést kapta, rendőrségi feljelentést is tett testvére halála miatt. A nyomozás jelenleg is folyik.  A harmincas éveiben járó férfi egy budapesti szórakozóhelyen esett hanyatt tavaly októberben, ekkor szerezte a fejsérülést. A mentők egy baleseti központba szállították, ahol a vizsgálatokból hamar kiderült: többszöri koponyatörést szenvedett és koponyaűri vérzései vannak. Később egy központi kórházba vitték további kezelés céljából, és mivel a sérülés óta eléggé zaklatott volt, nehéz volt vele a kommunikáció, már itt elkezdtek erős nyugtatókat adni neki. Bár egy idő után együttműködőbbé vált, viszont a kontrollvizsgálat kiterjedt agyi károsodásokat mutatott ki, így a felépüléshez egy szakkórházba vitték át.  Ott váratlanul újra zaklatott lett és zavarttá is vált, így a férfi két nappal később már a Nyírő Gyula kórház zárt osztályán találta magát, ahol rutinszerűen elvették a ruháit és a telefonját. A férfi nővére, aki maga is szakképzett ápoló, értetlenül állt a dolog előtt, amikor meglátogatta őt: egyáltalán nem látta indokoltnak a koponyasérülés után a zárt osztályi kezelést.

Bár súlyos mellékhatásai már bebizonyosodtak, egyes pszichiátriai körök még mindig lobbiznak az elektrosokk használatáért, és bagatellizálják káros hatásait. Pedig az egyik elektrosokk-cég nemrég már csődöt jelentett a megkárosított páciensek által indított perek miatt. Az elektrosokk idejétmúlt és káros kezelés, amit már régen be kellett volna tiltani – állítja a CCHR nevű emberi jogi szervezet, mely múlt szombaton tüntetést tartott az Európai Pszichiátriai Társaság (EPA) Budapesten zajló kongresszusa alkalmából. Az EPA szerint az elektrosokk biztonságos és mellékhatásai minimálisak, noha ennek ellenkezője számtalanszor bebizonyosodott már. Nem véletlen, hogy Angliában tavaly parlamenti képviselők követelték az elektrosokk betiltását és a gyakorlat sürgős felülvizsgálatát. Az ellentmondásos, ám napjainkban még mindig használt eljárás során nagyfeszültségű (akár 460 Volt) elektromos áramot vezetnek a páciens agyába, melynek célja, hogy az agyban keltett elektromos viharral epilepsziás nagyrohamot (görcsrohamot) váltsanak ki – egy olyan életveszélyes állapotot, amely epilepsziás betegek esetében sürgős orvosi beavatkozást igényel. Hogy ezt miért teszik, az sokakban vet fel kérdést. A pszichiátriai szakma ugyan felállított néhány elméletet, hogy az ECT hogyan „működik” – például hogy az elektromos sokk újraindítja az agyat –, de valódi válaszokat sosem találtak erre a kérdésre. A használatát alátámasztó bizonyítékok gyenge lábakon állnak, míg a lehetséges mellékhatásai – beleértve a memóriavesztést, látási problémákat és a

Lítiummérgezést kaphatott egy idős asszony a kiskunhalasi pszichiátriai otthonban, később a helyi kórházban sem tudták megmenteni az életét. Utólag derült ki, hogy az otthon pszichiátere csak tovább emelte a gyógyszeradagot, amikor már beszélni is alig tudott. Felháborodott családja jogvédők segítségét kérte, több hatóságnál is kivizsgálást indíttattak az ügyben. Két éve lakott már a kiskunhalasi otthonban az idős asszony, amikor egy nap váratlanul áthelyezték egy „elfekvő” osztályra, ahonnan alig tudott kijárni, és este hétkor már lámpaoltás volt. Ezért a lánya és a testvére többször is hazavitte őt egy-két hétre, hogy kicsit kimozdulhasson az otthon falai közül. Tavaly augusztusban azonban már meglepően rossz állapotban hozták el a kiskunhalasi intézményből: „nagyon lassan ment, aluszékony volt és alig értettük a beszédét” – mondta az asszony testvére. Röviddel azután, hogy visszavitték az asszonyt az otthonba, az intézmény pszichiátere megvizsgálta őt, és meglepő módon úgy találta, hogy tovább kellene emelni a pszichiátriai szerek adagját. Ezekből eleve három különböző fajtát kapott, köztük egy lítiumtartalmú tablettát. Meg is lett az eredménye: rögtön másnap már sürgősséggel vitették át a helyi kórházba, „táplálhatatlanság” miatt. A sürgősségin hamar kiderült, hogy a vérében a lítium szintje több mint duplája a megengedettnek. A pszichiátriai szereket végre le is állították, de a jelek szerint eddigre már túl

Mérföldkő jelentőségűt lépett az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet: közösen kiadott legújabb gyakorlati útmutatójuk szerint ideje véget vetni mindenfajta kényszerítő gyakorlatnak a pszichiátriákon. Ez persze gyökeres átalakításokat igényel a mentális egészségügyben; a forradalmi lépés mindenesetre elérhető közelségbe hozhatja a ráerőltetett, eredménytelen pszichiátriai kezelésektől mentes egészségügyet.Immár 75 esztendeje, hogy napvilágot látott Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata – ennek évfordulóját ünnepeljük minden évben december 10-én, az emberi jogok világnapján. E neves nap kiváló alkalmat jelent megvizsgálni, hogyan jutnak érvényre manapság az 1948-ban lefektetett emberi jogok.A nyilatkozat 10. cikke így szól: „Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kötelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.”  Bár ez a cikk elsősorban büntetőjogi eseteket idéz, van egy másik terület, ahol szinte teljesen figyelmen kívül hagyják ezt az emberi jogot. Még ma is létezik ugyanis olyan hely, ahová anélkül zárhatnak be valakit, hogy bűncselekményt követett volna el: a pszichiátria. Elméletileg persze csak akkor kényszeríthetnek valakit pszichiátriai elzárásra és kezelésre, ha az illető súlyosan ön- vagy közveszélyes, ám a gyakorlati tapasztalat szerint ezzel könnyű visszaélni. Esetek százai tanúskodnak róla az elmúlt évekből, hogyan lehet e törvényi felhatalmazás alapján pszichiátriára

Nyugtatókat, antidepresszánsokat és megannyi más tudatmódosító szert szedünk, miközben nem is gyanakszunk rá, hogy szélmalomharcot vívunk a mentális jóllétünkért: egy új felmérés szerint kedvenc készételeink jelentősen leronthatják mentális állapotunkat. Miközben a pszichiátria évtizedek óta azt sulykolja, hogy a mentális zavarok az agy betegségei, amiket kémiai anyagokkal kell helyreállítani, a problémák nagy részének oka végig ott lehetett a szemünk előtt.A különféle reggeliző pelyhek, csipszek, csokis kekszek, gyümölcsjoghurtok, margarinok és szendvicskrémek, cukorkák, energiaitalok és még jó néhány azonnal fogyasztható étel manapság olyan szinten része az életünknek, hogy sokan el sem tudnák képzelni a napjainkat nélkülük. Az senki előtt nem titok, hogy ezek nem épp a legegészségesebb táplálékaink, de mivel a feliratok gyakran kecsegtetnek olyan előnyökkel, mint a hozzáadott vitaminok vagy a kalciumtartalom, ezért eszünkbe sem jut gyanakodni, hogy sokkal több kárt okozhatnak, mint hasznot. Egy október elején publikált nagyszabású felmérésből viszont az derült ki, hogy ezek az úgynevezett ultra-feldolgozott ételek bizony több mindenért is felelőssé tehetőek, mint a magas vércukor vagy az elhízás.A Sapien Labs nevű non-profit szervezet összesen közel 300.000 emberről gyűjtött össze adatokat egy átfogó kérdőív segítségével, melyben rákérdeztek, hogy a kitöltők milyen gyakorisággal fogyasztanak ultra-feldolgozott ételeket, milyen az általános mentális állapotuk (47 különböző szempont alapján), illetve milyen gyakran végeznek testmozgást és mennyi

Ha iskolakezdés, akkor sok szülő számára kiújuló probléma gyermekének "hiperaktivitása", ADHD-ja. Riasztó, de évről évre egyre többet írnak fel világszerte az ADHD kezelésére szánt tablettákból – Magyarországon az egyik ilyen szerből például tavaly négyszer annyit írtak fel, mint 2015-ben. Mindeközben a mai napig nem igazoltak olyan agyi működési zavart a hiperaktív gyerekeknél, ami indokolná ilyen súlyos tudatmódosító szerek felírását.Néhány napja beköszöntött az idei tanév, ami magyar gyermekek ezrei számára egyben azt is jelenti, hogy ismét el kell kezdeniük szedni a "szokásos" tablettákat. Ahogy hazánkban, úgy a világ más országaiban is megfigyelhető, hogy a „hiperaktivitás” kezelésére szánt, erős pszichiátriai szerekre kiállított receptek évről évre egyre gyarapodnak. Ennek egyik oka, hogy az ADHD diagnózisát folyamatosan tágítják, s az utóbbi időben egyre több felnőttet is ezzel címkéznek meg. Mivel a „gyógyszeres kezelés” gyakorlatilag az egyetlen propagált terápia, nem meglepő, hogy ennek eredményeként több tablettát váltanak ki a patikákban.A jelenség önmagában aggasztó, ám ezek a számok meredekebben emelkednek a vártnál is. Skóciában például az elmúlt 10 év során a gyerekeknek felírt ADHD-szerek száma megduplázódott, a felnőttek viszont több mint hatszor annyi ilyen tablettát szedtek 2022-ben, mint 2012-ben. Angliában az ADHD-diagnózisok száma 2000 és 2018 között a hússzorosára emelkedett, melynek fő oka itt is az,

Rémisztően távol kerültünk attól a lélekgyógyászattól, melyet Jung annak idején lefestett: ma már szinte csak a kémiáról és gyógyszerekről hallunk a lélek betegségeit illetően. A 148 éve született neves pszichiáternek, Carl Gustav Jungnak valószínűleg lenne egy-két keresetlen szava a ma "lélekgyógyászaihoz". Július 26-án lenne 148 éves Carl Gustav Jung svájci pszichiáter, aki még lélekgyógyászatként beszélt a mentális problémák kezeléséről. „A lélek rendellenes működése súlyos testi károkat okozhat, mint ahogy a testi szenvedést a lélek is megsínyli, hiszen test és lélek el nem választható, szinte egy és ugyanaz az élet.” – mondta Jung, aki hitt abban, hogy a test és a lélek, mint ellentétpárok alkotják az embert. Így a mentális problémák eredetét elsősorban nem a testi folyamatok zavaraiban kereste, ténylegesen az embernek, mint egyénnek a lelki problémáin próbált segíteni. Jung szerint: „A vallások pszichoterápiai rendszerek. Hiszen mit teszünk mi, pszichoterapeuták? Gyógyítani próbáljuk az emberi szellem, az emberi psziché vagy az emberi lélek szenvedését, és a vallások ugyanezzel a problémával foglalkoznak.” Ma már igen meredek dolog lenne lélekről beszélni ezen a területen, hiszen Jung eszméit felváltotta a modern pszichiátria (pszükhe=lélek, iatreia=kezelés), amely a lelket egynek tekinti az aggyal. És nem is kell világhírű pszichiátereket idéznünk ahhoz, hogy ezt láthatóvá tegyük, hiszen Bánki M. Csaba is igen szemléletesem