Tüzes kávé, csak az íze kedvéért?!
Jack Lemmon és Tony Curtis örökbecsű klasszikusának első jelenetiben zajlik a kávéról, illetve annak különleges fajtáiról egy párbeszéd, amit minden kávérajongónak (is) látnia kell! Briliáns példája ez annak, hogy a szesztilalom idején mennyi leleményes megoldást kínált a fekete ital ízesítése. És míg ma már a legkülönfélébb származású és típusú kávékat kóstolhatjuk anélkül, hogy be kellene hozzá járni a világot – narancsos, gesztenyés, borsos, és még hosszan sorolhatnánk –, az alkoholos kávéknak csak kis részét ismerjük.
Az egyik legismertebb változat az ír kávé, ha alkoholos kávéról van szó, a legtöbbünknek ez a whiskey-s változat ugrik be. A filmben viszont például skót, kanadai, illetve sour mash kávét említ a pincér. Az írek tehát whiskey-vel, a skótok whisky-vel öntik fel, a filmben pedig még az ital kanadai és az amerikai változatával dúsítják. De mi van ezen túl – hogyan és milyen alkoholos italt válasszunk, ha szeretnénk kicsit megspékelni a kávénkat?
Ahány nép, annyi szokás, ugye. Északon vodkával és egy aquavit nevű itallal szokás feldobni a kávét, ehhez ahogy az ír kávénál is, cukrot és tejszínt, tejszínhabot is kevernek, ezt már a ház dolga eldönteni. A franciák egy almaborból készült párlatot, a Calvados nevű italt használnak erre a célra, míg a britek gint, a spanyolok pedig rumot, náluk az így született különlegesség neve a carajillo, ezt Mexikóban likőrrel készítik, de az összhatás nagyon hasonló az olasz caffè correttohoz, ami pedig többnyire grappát tartalmaz, illetve esetenként egy sambuca nevű likőrt vagy brandy-t.