A dicsőséges rózsafüzér imádsággal kezdődött a szertartás, melyen a rokonság mellett Michael August Blume apostoli nuncius, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes, Soltész Miklós államtitkár, világi vezetők, hazai és külföldi püspökök, a papság és hívek nagy serege vett részt.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek homíliájában Jézus búcsúbeszédére utalva úgy fogalmazott: a búcsúzásban ott rejlik a viszontlátás reménye az atyai házban, az örök boldogságban. Az elhunyt főpásztor életútját ismertetve a bíboros kiemelte: amikor Seregély István a papságra szóló meghívást elfogadta, nem volt társadalmi előrelépés a papság vállalása, az ötvenes évek első felében politikai nyomás alatt végezte tanulmányait, olyan időben, amelyben a későbbi vértanú, Boldog Brenner János is a szeminárium növendéke volt. 1955-ben szentelték pappá, ezután 19 éven keresztül káplánként szolgált a szombathelyi egyházmegye különböző plébániáin. Ezt követően 13 éven át plébános volt Kőszegszerdahelyen és Kőszegen. Szent II. János Pál pápa 1987 nyarán nevezte ki egri érsekké. Püspökké szentelésére 1987. július 25-én volt, az egri bazilikában. Ritka esemény volt abban az időben, hogy valakit először nem segédpüspökké vagy apostoli kormányzóvá neveztek ki, hanem plébánosként rögtön érseki kinevezést kapott. Különösen ritkaság volt ez az Egri Főegyházmegyében, s nagyfokú bizalmat fejezett ki a Szentatya részéről.
Érseki szolgálatának 20 éve magába foglalta a rendszerváltozás éveit. 1990-től 2005-ig a Püspöki Konferencia elnöke volt, így az egész magyar egyház ügyét képviselte. Templomok építése, katolikus egyetem alapítása, intézmények létrejötte, újraindítása, szerzetesközösségek támogatása fémjelzik tevékenységét, megalapította a Szent István Rádiót, később pedig a Magyar Katolikus Rádiót. Ismert mondása volt, hogy a kommunizmus 40 évének hatását az emberek lelkében újabb 40 év hozhatja helyre. Erdő Péter bíboros hangsúlyozta: Seregély István az imádság embere volt, s ez mindennapjaiban is érezhető volt. Számos könyvben tesz erről tanúbizonyságot, s az Adoremus lapjain is olvashatjuk gondolatait. Nyugdíjba vonulása után is folytatta lelkipásztori hivatását, egész életét Krisztus iránti személyes szolgálatnak tekintette, püspöki jelmondata – Krisztus az Út, az Igazság és az Élet.”- is ezt fejezi ki.
Ferenc pápa üzenetét Michael August Blume apostoli nuncius tolmácsolta. A Szentatya szavai szerint szomorúsággal töltötte el Seregély István nyugalmazott érsek halálhíre, s együttérzését fejezte ki a gyászolókkal, s csatlakozik a kegyelmekért mondott hálaadó imákhoz.
Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke beszédében kiemelte: 20 éven keresztül volt tagja az elhunyt főpásztor a testületnek, 15 évig elnökként. Az egyik legmozgalmasabb időszakban, amikor a politikai változások új lehetőségeket és feladatokat teremtettek, az újjáépítés és a lelki növekedés új útjait. Seregély érsek sokszor erején felül dolgozott az egyházi és vallási élet újjáépítésén. Sokat tanulhatunk munkásságából, mert mindennél jobban szerette egyházát, ebben példaként állt előtte Szent II. János Pál pápa, akivel hasonló sorsban osztozott: korán elveszítette édesanyját, s ő is a Szűzanya oltalmát kereste. Az egyház feltétel nélküli szolgálata jellemezte életét, példát adva mindenkinek.
Habis László, Eger polgármestere Seregély István nyugalmazott érsek hűségét méltatta, mely mind az egyház, mind a város iránt töretlen volt. A rendszerváltás idején nagyon sok feladat hárult rá, az egyházi ingatlanok rendezése területén is, s elévülhetetlen érdeme, hogy az egri oktatást színvonalas intézményekkel gazdagította és a Bartakovics Béla Közösségi Ház városi használatba adása is kifejezte, mennyire szerette Egert. Óriási munkabírása volt, irányt mutatott és értéket adott.
Ternyák Csaba egri érsek az egyházmegye 80. főpásztorának utódaként köszönetet mondott mindazoknak, akik az elhunytat végigkísérik utolsó útján. A főpásztor elmondta: mikor Seregély István érsek átadta a kormányzást, tele volt lendülettel, s ez szinte a végsőkig kitartott. Írásai, könyvei jelentek meg, lelkigyakorlatokat tartott és a Szent István Rádióban is rendszeresen megszólalt. Kötelességtudó volt, s úgy, hogy semmit nem tekintett magáénak, mint mondta sokszor: minden a Gazdáé, vagyis Istené. Szent Szilveszter napján egy meghívót kapott a mennybéli püspöki konferenciára, ahol 79 egri elődjével találkozik. A földi leltárt a történészek végzik el, de a Gazda azt mondja: „Mivel a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe!
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a székesegyház kupolája alatt felállított ravatalnál mondott áldást, ezt követően a főpásztorok temetkezési helyén, az altemplomban helyezték örök nyugalomba Seregély István nyugalmazott egri érsek földi maradványait.
Galéria megtekintése
Fotó: Balogh Ferenc
Forrás: Szent István Rádió és Televízió/Bérczessy András igazgató, főszerkesztő
