tanulas_ora_diakok_01

 
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken bejelentette: 9 osztályossá alakítják az alapképzést, de arról még viták zajlanak, hogy négyéves óvoda, ötéves alsó tagozat vagy 3+3+3 éves általános iskola lenne-e a jó megoldás. Íme a a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének véleménye.

“Balog Zoltán miniszter indirekt módon kimondta, hogy a minisztersége alatti oktatási átalakítás kudarcot vallott. Ez mindenképpen előrelépés, de itt meg is állhatunk az eredmények felsorolásában”

– mondta a 24.hu-nak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

Palkovics László államtitkár hétfőn ezt úgy pontosította, hogy a plusz egy évfolyamot az óvoda és az általános iskola közé illesztenék, elmondta továbbá, hogy az első 9 osztályos évfolyam a tervek szerint már 2019-ben indulna. Az új évfolyam bevezetésének vetületeként megemlítette a pénzügyi források emelését, a pedagóguslétszám növelését, valamint a pedagógus-továbbképzés kiterjesztését is.

Mendrey szerint nyilvánvaló, hogy a jelenlegi képzési rendszer nem fenntartható, ám ennek átalakítása önmagában kevés, hozzá kell nyúlni a tananyaghoz és csökkenteni kell a diákok és a tanárok terhelését is.

Szerinte a Nemzeti alaptantervet (NAT) is módosítani kell, ám erre utaló előterjesztésről nem tud (a Köznevelési Kerekasztal kedden ismerteti az új Nemzeti alaptanterv koncepcióját – a szerk.). Egyelőre csak az iskolaszerkezet általuk preferált (pre school) átalakításáról van szó, ami gyakorlatilag nem jelent mást, mint a legegyszerűbb megoldást. Lényegében hozzá kívánnak tenni egy évet a jelenlegi nyolcosztályos általános iskolához, amitől javulástsenki ne várjon, figyelmeztet Mendrey.

Úgy véli, a jelenlegi iskolaszerkezet átalakítása magával kell hogy vonja a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi képzés kivezetését a rendszerből. A kilenc évfolyamos alapképzés feltétele ugyanis az egységes alapismerethez jutás biztosítása az ország egész területén.

tanulas_ora_diakok_02

Bár Balog Zoltán azt mondja, az átalakítás szükségességéről szakmai konszenzus van, Mendrey tudomása szerint az EMMI nem kérdezte meg a szakmát, nem volt semmilyen előzetes egyeztetés, a miniszter bejelentése teljességgel váratlanul érte a pedagógusokat.

“A Köznevelési Kerekasztal résztvevőitől származó információ szerint a legutóbbi kerekasztalos egyeztetésen sem az iskolaszerkezet, sem a NAT felülvizsgálata nem került szóba, és nem tudok arról sem, hogy készültek volna minisztériumi hatástanulmányok”

– mondta Mendrey, aki szerint jó lenne tudni például, milyen gazdasági hatásai lennének a munkaerőpiacra annak, ha az érettségit egy évvel eltolnák az alsó tagozatos évfolyam beillesztése miatt.

Mendrey kiemelte: „teljes őrületnek” tartja, hogy a tervek szerint már 2019-ben indulna az első 9 osztályos alapképzés.

Szerinte másfél-két év alatt lehetetlen megtárgyalni és kivitelezni egy ekkora horderejű döntést, amely évtizedekre befolyásolja a gyerekeink életét, a kapkodás csak megsokszorozza a károkat. Összehasonlításul elmondta: a finneknek 40, a lengyeleknek 9 évre volt szükségük ahhoz, hogy átalakítsák az oktatási rendszerüket. Meglátása szerint ráadásul minden nap ártalmas, amelyet a nemzeti köznevelési törvény által determinált közegben töltenek a közoktatás szereplői.

A 24.hu teljes cikkéért kattints IDE.