Születésnap

Koncz Zsuzsa 75

Ma ünnepli 75. születésnapját a magyar beat, pop és rock zene egyik meghatározó egyénisége. Koncz Zsuzsa 1946. március 7-én egy picinyke kis faluban, a Heves megyei Pélyen született. 1949-ben a családjával Füzesabonyba költöztek és még gyerek volt, amikor Budapestre került. Édesanyja ápolónőként dolgozott, édesapja pedig kántor volt, ám tőle a szülők válása után messzire került. Két fivére van, akik közül az egyik festő, a másik fényképész lett. A művésznő egyébként eredetileg jogásznak készült - az ELTE Jogtudományi karának hallgatója volt. Művészi pálya Koncz Zsuzsa az 1960-as évek elején a Magyar Televízióban meghirdetett Ki Mit Tud? vetélkedőn tűnt fel, ahol gimnáziumi osztálytársnőjével, Gergely Ágival országos sikert aratott. A TV-szereplés után az Omega, az Illés és a Metro zenekartól is kapott megkeresést - a következő években velük lépett fel. A Ki Mit Tud? szereplést megörökítő kislemez után jelentek meg az első saját kislemez-felvételei. Az Illés zenekarral rögzített Rohan az idő a magyarnyelvű rockzene első, minden eladási rekordot megdöntő felvétele lett. 1969-ben jelent meg az első nagylemeze Volt egyszer egy lány címmel, ám az énekesnő mégis a második, Szerelem című albumot tartja sorsdöntőnek. Ezen már megjelennek azok az elemek, amelyek az egész pályafutásának munkáira jellemzők: a megzenésített versek és a társadalomkritikus szövegek, melyek miatt később összetűzésbe került a politikai hatalommal. Az Illés zenekarral készített öt lemez közül az 1973-as Jelbeszédet politikai okok miatt betiltották. A

85. SZÜLETÉSNAPJÁT ÜNNEPELTE TÖRŐCSIK MARI NOVEMBERBEN

Nyolcvanöt esztendős lett a magyar színjátszás történetének egyik legnagyobb alakja.  Heves megye déli csücskében található Pély, ott látta meg a napvilágot 85 évvel ezelőtt Törőcsik Mari, aki több mint fél évszázada tartó pályafutása alatt hazánk legtöbbet díjazott művésze lett. Már öt éve játszott színpadon és filmen mikor 1959-ben megkapta élete első rangos elismerését, a Balázs Béla-díjat, amit a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenységért ítélnek oda. Törőcsik Mari méltán kiérdemelte ezt a címet, ugyanis ekkora már túl volt a Körhinta (1956), a Külvárosi legenda (1957), az Édes Anna (1958) és a Szent Péter esernyőjének (1958) bemutatóján. A Törőcsik Marián néven született, ötgyermekes katolikus családban nevelkedett színművésznő szülei pedagógusok voltak és már hatéves korától kezdve iskolába járt. Kiskamaszként sokat látogatta nagyapja falumoziját, ott fogalmazódott meg benne az az ábránd, hogy színésznő lesz belőle. Anyja és nővére példáját követve az egri Szent Orsolya-rend iskolájában tanult, az apácarend feloszlatásakor azonban megszűnt az intézmény és a kis Törőcsik Mari átkerült a békéstarhosi zenei gimnáziumba, ahol országos gépíróbajnokként jelesre érettségizett. 1954-ben felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma Egyetem), ahol tanulmányait operett szakon kezdte meg. Még az oklevél megszerzése előtt a Nemzeti Színházhoz szerződött, és nem is játszott 1958 és 1979 között más színház kötelékében. 1979-ben következett a váltás és a Katona József Színház színpadán állt a