Gazdaság

Miért éri meg a cégek részére a pályázatfigyelés?

Összefoglaljuk a legfontosabb előnyöket. A pályázat nem más, mint formális beszerzési folyamat, amelyben a vállalatok, szervezetek vagy kormányzati szervek ajánlatot kérnek egy adott szolgáltatás vagy termék beszállítására. A pályáztatás által a cégek átlátható és tisztességes módon versenyezhetnek a szerződésekért. Elengedhetetlen folyamat ez minden olyan cég számára, amely új üzletet szeretne szerezni, bővíteni kívánja az ügyfélkörét és növelni a bevételeit. Ebben a cikkben áttekintjük, miért érdemes a kis- és nagyvállalatoknak is pályázniuk. 1. Hozzáférés az új üzleti lehetőségekhez A pályázatok révén a vállalatok új üzleti lehetőségekhez juthatnak hozzá. A pályázati eljárásban való részvétel lehetővé teszi számukra, hogy tapasztalatukkal és szakértelmükkel győzzék meg a potenciális ügyfeleket. A pályázat elnyerése új üzleti kapcsolatokat eredményezhet, amelyekből hosszú távú partnerség alakulhat ki, visszatérő bevételi forrásokat biztosítva. 2. Megnövekedett bevétel A pályázatfigyelés végeredményben a cégek bevételének növekedéséhez vezethet. A pályáztatási folyamat során a vállalatok szerződéseket köthetnek új ügyfelekkel, ami segíthet bővíteni a bevételi forrásaikat. A részvétel ugyanakkor a meglévő ügyfelektől érkező bevételeket is növelheti, hiszen a cégek a pályáztatás során elnyert összegekből kedvezőbb ár és feltételek mellett kínálhatják a szolgáltatásaikat. 3. Versenyelőny A pályáztatás versenyelőnyt biztosít a vállalatoknak. A pályázatokon való részvétellel a cégek elkülönülhetnek versenytársaiktól, kiemelve egyedi képességeiket, tapasztalatukat és szemléletüket. A pályázatnyertes cégek ezt referenciának használhatják a potenciális ügyfelek előtt, amivel

Brutálisan megnőttek a bérek az autóipari beszállítóknál: nagy a verseny a szektoron belül

További emelés is várható még idén. Egy átlagos autóipari dolgozó szakképesítés nélkül akár nettó 300 ezer forintot is kereshet Magyarországon a belépés után, ami különféle adókedvezményekkel, családi támogatásokkal meghaladhatja az 500 ezer forintot is. A nehéz gazdasági helyzet miatt a cégek fizetésemeléssekkel, és egyéb juttatásokkal próbálják megtartani a munkaerőt. Sütő Péter, a Lépés Magazin kiadója és munkaügyi kapcsolattartója arról beszélt, a helyzetet jól szemlélteti, hogy a munkáltatók rengeteg pénzt költenek álláshirdetésekre.A legtöbb helyen egy átlagos dolgozó nettó 200-300 ezer forint körül keres az autóipari szektorban, a diplomások pedig nettó 400 ezer forint feletti fizetést kapnak. A fizetések 20-30%-os emelése ráadásul nemcsak a már meglévő munkavállalókat érinti, hanem az új belépőket is magasabb összegért próbálják odacsábítani az érintett vállalatok - tapasztalja Sütő Péter, a kifejezetten autóipari gyártócégek álláshirdetéseire szakosodott Lépés Magazin alapítója. Nehéz megtartani a jó munkaerőtA szakértő elmondta, már több éve tapasztalható, hogy a szakképesítéssel rendelkező emberek nagy része inkább elköltözik külföldre, ezzel nagy űrt hagyva a munkaerőpiacon, miközben a friss diplomás fiatalokat egyre inkább nagyobb számban keresik a munkáltatók. „A cégek nincsenek könnyű helyzetben, hiszen nagy a rotáció, folyamatosan cserélődnek a munkahelyeken az emberek, főként a szakképesítéssel nem rendelkezők körében, ezért a munkáltatók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a családias környezet kialakítására, programokkal,

Az energiatárolás jövője – konferencia Egerben

Power Charge Energiatárolás Konferencia 2022 – Fókuszban az elektromos energia hatékony, gazdaságos és környezetbarát felhasználása, tárolása. Az energiaválság, illetve az ebből adódóan égig szökő árak az utóbbi hónapok legforróbb témáinak számítanak – éppúgy a háztartások vagy az érintett iparági szereplők, mint a világpolitikai döntéshozók körében. Kevés időszerűbb kérdés van tehát napirenden, mint a megoldást biztosító alternatív energiaforrások tárolásának lehetősége. Ahhoz, hogy ez a költségbarát lehetőség kellő hatékonysággal működhessen, széles körben hozzáférhetőnek kellene lennie. Ennek megvalósítási módjairól, lehetőségeiről és a jövőbeli fejlődési irányairól esik szó az Eger-szépasszonyvölgyben rendezett kétnapos konferencián, amely fókuszába tehát a napelemes energiatermelés és a napelemmel megtermelt villamos energia tárolása került. A Power Charge Energiatárolás Konferencia célja, hogy a releváns szakmai előadások segítsenek az új kihívásokkal szembeni első lépések közös megtételében. Olyan kulcsfontosságú kérdésekről esik szó a rendezvény előadásainak keretein belül, amik a lakosság körében és üzleti életben egyaránt nagy jelentőséggel bírnak. Az ellátási láncokat is fenyegető válság miatt a villamosenergia-termelők, a naperőmű-üzemeltetők, az erősáramú telepítők és kivitelezők, a napelemes cégek szakemberei, a napelem-telepítők, az elektromosautó-töltő üzemeltetők, a villamosenergia-tárolási lehetőség iránt érdeklődő KKV tulajdonosok és vezetők, valamint a villamosmérnökök egyaránt érintettek, érdekeltek egy megvalósítható megoldás megtalálásban. A konferencia közönsége a szakmai résztvevők előadásaiban hallhat a villamosenergia-tárolásról, de a kapcsolódó környezetvédelmi, fenntarthatósági

Kezdődik a téli időszámítás

A téli időszámítás mindig október utolsó vasárnapján kezdődik, ami idén azt jelenti, hogy október 30-án kell átállítani az óráinkat: 03:00-kor most visszafelé, 02:00-ra kekerhetjük a mutatót. Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen át kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra, ezután több óraátállítás nem lesz. Így ez lehet az egyik utolsó óraátállítás, amit átélünk. Biztosan sokan várják már az óraátállítás eltörlését, hiszen korábbi felmérések alapján 10-ből 9 magyar megszüntetné a kétféle időszámítást. 2018-ban történt az a népszavazás, amelyek keretében megkérdezték az EU lakosságát, mi a véleményük az óraátállításról. A válaszadók többsége az óraátállítás eltörlését támogatta, köztük is a magyarok körében volt az egyik legmagasabb az időszámítás-váltásokat ellenzők tábora. Eredetileg az uniós tagállamok 2021-ig kaptak időt, hogy döntsenek róla, téli vagy nyári időszámítást fognak-e használni a jövőben, ha eltörölték az óraátállítást. Azonban a világnak kisebb gondja is nagyobb volt 2020-ban annál, hogy erről döntés szülessen, így a határidőt kitolták 2024-ig. Utoljára a hazai óraátállítás akkor került szóba, amikor Gulyás Gergely a 2021. február 25-i Kormányinfón arról beszélt, hogy bár Magyarország lakosságának többsége szerint a nyári időszámítást kellene megtartani, az lenne az előnyös, ha az EU tagországai egységesen döntenének és ahhoz tudna igazodni az ország. 2022 őszén az óraátállítás október 30-ra

Kezdődik a nyári időszámítás

Magyarországon ismét óraátállításra kerül sor most vasárnap. A 2022-es nyári időszámítás hivatalos kezdete a gyakorlatban azt is jelenti, hogy egy órával kevesebbet alhatunk, mivel előrefelé tekerjük az órát. Korábban úgy tűnt, nem sokáig lesz ez így, hiszen az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás eltörléséről döntött korábban, a 2021-től történő életbelépés viszont a koronavírus-járvány miatt csúszik. (tovább…)

A munkahelyek világában is kell az iránytű

Az álláskeresés szó sokak számára a mai napig tele van stresszel, frusztrációval. Pedig ennek nem feltétlenül kellene így lennie. Az okok sokszor ugyanazok, amikor valaki elveszti állását, az egyfajta szorongást okoz, hisz nem tudhatja, hogy mikor lesz újra munkája. Veszélybe kerülhet a megélhetése, az otthona, a szociális élete. (tovább…)

Egerben drágultak az ingatlanok és az albérletek is

Az Ingatlannet.hu statisztikai adatainak segítségével jobban szemügyre vesszük az alku nélküli ingatlanárakat Egerben. Célunk, hogy megtudjuk az elmúlt egy évben távlatában mikor érte meg legjobban ingatlant vásárolni, és hogy megismerjük hogyan változtak az átlagárak a városunkban. Most a három fő ingatlantípus: a családi házak, a téglalakások és a panellakások átlagárainak változása mellett az albérletárak változásába is bepillantást nyerhetünk. (tovább…)

Béremelkedést hozhat az új év, de nem mindenki jár jól

A 2022-es év a gyors béremelkedésről szólhat Magyarországon, de a magas infláció miatt csak a komolyabb mértékű emeléssel tartható fenn a jelenlegi életszínvonal. A minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékkal emelkedik, bruttó 200, illetve 260 ezer forintra - írja a Portfólió. A gazdasági lap előrejelzése szerint azért, hogy ne torlódjon össze a bérskála, a cégek kénytelenek lesznek érdemben növelni azoknak a bérét is, akik nem a minimálbér környékén keresnek. Akik közelebb vannak a legkisebb bérekhez, nagyobb emelésre számíthatnak, akik távolabb, azok kisebbre. Összességében tehát a minimálbér nagy emelése érdemi hatással lesz a többi bérkategóriában is. Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy a magas infláció tartósan velünk marad. Amíg alig több mint fél éve azt lehetett gondolni, hogy 2022-ben 3 százalék közelébe ereszkedik a pénzromlás, addig 3 hónapja már 4 százalékhoz közeli előrejelzések jelentek meg, most pedig már 5 százalék a konszenzus. Ráadásul a jegybank szerint a kockázatok „felfelé mutatnak”, tehát akár még ennél is nagyobb lehet az infláció. A magasabb pénzromlás miatt pedig a munkavállalók, szakszervezetek magasabb bérköveteléssel jelennek meg. A 2022-es év tehát a gyors béremelkedésről szólhat Magyarországon, miután a munkaerőhiány fokozódik és a legkisebb bérek jelentős növelése is felfelé tolja a bérskálát. Mindezek miatt az átlagkereset 10 százalék felett is emelkedhet. Csakhogy közben az infláció is magas