Kijevet is lövik az orosz erők.

Oroszország csütörtökön hajnalban Vlagyimir Putyin utasítására teljes körű támadást indított Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg a katonai repülőtereket és a légvédelmi létesítményeket támadja, de az ukrán fővárost is robbanások rázták meg korábban, Kijevben több lakóépület is megsérült. Az emberek gyakorlatilag háborúra ébredtek, emiatt sokan el is menekültek Kijevből. Az AFP egy fotót is közölt a fővárosban becsapódó egyik rakétáról.

Fotó: AFP

Az orosz támadás alapját az szolgáltatta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan is elismerte a napokban a donyecki és luhanszki területek Ukrajnától való függetlenségét.

A Telex friss elemzése szerint a Kelet-ukrajnai szakadár területek orosz elismeréséből következő hivatásos fegyveres erők bevonulása után a további eseményeket teljes bizonyossággal lehetetlen megjósolni, pláne az orosz vezetést ismerve, amely számára a földrajzi határok, a presztízs és az ideológia legalább olyan fontos, mint a rövid távú gazdasági érdekek. Nem véletlenül nyilatkozta a NATO főtitkára, hogy az orosz-ukrán helyzet a generációnk „legveszélyesebb pillanata” az európai biztonságpolitika szempontjából.

Első forgatókönyv: A konfliktus befagy a jelenlegi status quo-val

Oroszország eddig szinte mérnöki pontossággal azt a stratégiát követi, amelyet Grúziában alkalmazott. Elismeri az elszakadni vágyó területeket, majd békefenntartókat küld oda. A 2008-as dél-oszétiai háborúban az orosz csapatok megvédték a szakadár tartományokat, majd tönkreverték a grúz erőket. Az akkor nyugatbarát elnök Miheil Szaakasvili ma már börtönben ül.A két eset között azonban van egy lényegi különbség: a nemzetközi közösség megítélése. Dél-Oszétia esetén Oroszországot érdemben nem ítélték el. Az ukrajnai konfliktusban agresszorként tekintenek Putyinra.

Amennyiben ez a fajta status quo fenn tud maradni, akkor a feszültségek idővel csökkenni fognak és a tőkepiacokon is megindulhat a normalizálódás.

Második forgatókönyv: Részleges konfrontáció, a teljes donyecki és luhanszki megyék elcsatolása

Amennyiben bármilyen ürüggyel az oroszbarát szakadárok vagy az orosz hadsereg előrenyomul és elfoglalja a luhanszki és donyecki megyék nyugati részét, akkor annak már elkerülhetetlenül súlyos következményei lesznek.

Egy ilyen esemény után szinte biztosan célkeresztbe kerülnének az orosz óriásbankok, mint a Sber vagy a VTB. Az amerikaiak már többször utaltak arra, hogy nyílt háború esetén levennék Oroszországot a SWIFT-ről, ami a nemzetközi banki tranzakciókat lebonyolító hálózat.

Az orosz vezetés már évek óta készül erre a lehetőségre, Kínához hasonlóan saját banki kommunikációs rendszert fejlesztenek, ami szükség esetén (részben) pótolni tudja a SWIFT-et.

Ezen a ponton a nyugatnak el kell döntenie, hogy mennyire gondolják komolyan a szankciókat. Amennyiben kiállnak azokért, akkor szóba kerülhetnek az orosz energiaexportot korlátozó intézkedések.

Oroszország naponta 2-2,5 millió hordó olajat szállít Európába, ezt vélhetően az OPEC országok szabad kapacitásaiból pótolni lehetne. Ez ellen szólhat azonban, hogy az oroszok válaszul elzárhatják – legalább az ukrán – gázvezetékeket, ami rendkívül kellemetlen helyzetbe hozná az európai gázellátást.

Harmadik forgatókönyv: Ukrajna teljes lerohanása

Putyin az orosz nemzethez idézett február 21-i beszédében kifejtette a nézeteit Ukrajnáról. Szerinte annak kormányzata nemcsak nyugatbarát, de korrupt is, és egyébként sincs az ukrán államnak létjogosultsága, csupán „egy bolsevik találmány”.

Ha invázió lesz, gáz az lesz, csak nem a tározókban. (Sajnos úgy tűnik, hogy az Északi-Áramlat 2 projekt ezen nem tudna segíteni.) Olyan szankciók jönnének, amelyek hatását nem lehet előre jelezni, nem lennének nyertesek, csak vesztesek. Bizonyos stratégák szerint az olaj hordónkénti ára szélsőséges esetben elérhetné a 150 dollár is. A tőkepiacokon jó eséllyel pánik és eladási hullám törne ki, az Egyesült Államok sem tudná következmények nélkül átvészelni a folyamatokat.

Sok helyen energia és élelmiszerinfláció lenne, több ország a recesszió szélére sodródhatna, néhány fejlődő országban pedig egyenesen éhínségek és zavargások törhetnének ki.