Összesen 266 151 aláírást adott le pénteken a Momentum Mozgalom az olimpiával kapcsolatos népszavazás érdekében. Ezek után támadhat a CÖF, húzhatja az időt a Fővárosi Közgyűlés és a vasárnapi boltzárhoz hasonlóan meghátrálhat a kormány.
“Azt szeretnénk üzenni a Fidesznek, Orbán Viktornak és Tarlós Istvánnak, hogy az, hogy nem kérdezték meg az embereket, arról, hogy legyen-e olimpia Magyarországon, az egy hatalmas és óriási mulasztás volt a részükről”
– fogalmazott Fekete-Győr András, hozzátéve, hogy ezt megtette helyettük a Momentum.
A mozgalom vezetője nyomatékosan felszólította Orbán Viktort és Tarlós Istvánt is, hogy ne lehetetlenítsék el a népszavazást, ez ugyanis értékelése szerint gyávaság lenne a részükről, valamint elárulnák azokat, akik egyébként támogatják az olimpia ügyét. Szerinte az is gyávaság lenne, ha a népszavazás kiírása előtt visszavonnák a pályázatot.
Fekete-Győr András az aláírásgyűjtés időszakáról azt mondta: az elmúlt 30 nap a budapesti demokrácia történetének egyik legfelemelőbb és leginkább magával ragadó időszaka volt. Hozzátette: “több mint negyedmillió aláírás gyűlt össze azért, hogy olimpia helyett modern kórházakra és sikeres, jól felszerelt iskolákra költsük ezt a pénzt”.
“Úgy látjuk, hogy ideje befejezni a rendszerváltást, az elmúlt 27 évben sajnos nem sikerült lebontani azt a falat, amit 40 év szocializmus alatt körénk építettek” – mondta Fekete-Győr András, aki szerint ha ez sikerült volna, a Momentum Mozgalom ma nem létezne. Hozzátette: új kezdetet hirdetnek és “sikeres népszavazási kezdeményezésünk az első kiütött tégla ebből a falból”.
Arról is beszélt: olyan országban élünk, amiben az emberek félnek véleményt nyilvánítani, nagyon sok ember félelemből nem tudta aláírni az íveket, akiket ugyan megértenek, de az aláírásgyűjtés legfőbb üzenete az volt, hogy nem szabad félni.
A helyi népszavazási kezdeményezést Fekete-Győr András nyújtotta be magánszemélyként. A népszavazási kérdés úgy hangzik: “Egyetért-e ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?”
A Fővárosi Választási Bizottság december 7-én hitelesítette a kérdést, a jogorvoslati határidő letelte után január 18-án kezdhették meg a gyűjtést, amelyre 30 nap állt a rendelkezésükre. A népszavazás kiírásához 138 527 érvényes aláírás szükséges.
A 2013. évi népszavazásról szóló törvény értelmében az aláírások ellenőrzését az aláírásgyűjtő ívek benyújtásától számított negyvenöt napon belül kell lefolytatni. Fekete-Győr András az MTI kérdésére elmondta: élni fognak azzal a lehetőséggel, hogy az aláírások érvényességének ellenőrzésekor jelen lehessenek.
Újságírói kérdésre elmondta: nem tudják leellenőrizni, hogy ki hol ír alá, erre nem voltak szoftvereik, egyéb programjaik, viszont csaknem 130 ezer aláírással többet gyűjtöttek, mint amennyire szükség volt. Általában a szavazatok 20-25 százaléka szokott érvénytelen lenni a népszavazási aláírások közül, de mivel ők nagyon figyeltek arra, hogy minden nevet pontosan írjanak le, arra számítanak, hogy a leadott aláírásoknak csak a 10-15 százaléka lesz érvénytelen.
Az MTI kérdésére elmondta: 32-35 ezer aláírást kaptak LMP-től, 4 ezret a Magyar Kétfarkú Kutya Párttól, körülbelül 10 ezret az Együtt-től, 10 ezret a Párbeszédtől, az MSZP-től összesített adata nincs, de Szanyi Tibortól 170, Kunhalmi Ágnestől pedig 1600-1700 aláírást kaptak, a Momentum pedig mintegy 200 ezret gyűjtött.
A hvg.hu összegyűjtötte, hogy milyen lépések következhetnek most
Egyrészt hiába a szükségesnél lényegesen több aláírás, azok egy része érvénytelen lehet. A tapasztalatok szerint nem is kevés: az aláírások 20-25 százaléka fennakad a rostán, ez esetben akár 50-60 ezer darabot is kiszórhatnak, de ennél persze több is lehet a valós szám. Az országos népszavazásoknál ráadásul szigorúbbak a feltételek: ha valaki budapesti lakcímmel nem rendelkezik, az hiába is írt alá.
További hibafaktor lehet, ha valaki többször írta alá az íveket: nem az aláírásokat számolják, hanem a támogató budapesti polgárokat. A többszöri aláíráshoz nem kell rosszindulatot feltételezni: valószínűleg többen lelkesedésből tettek így. És nyilván voltak olyanok, akik rosszakarói voltak a kezdeményezésnek, ezért írtak több helyen is rossz adatokkal alá.
Az érvényesség ellenőrzésére, illetve az összegyűjtött aláírások leszámolására 45 napja van a Fővárosi Választási Bizottságnak (FVB). A Magyar Nemzetinformációi szerint ezt a törvényben meghatározott határidőnél előbb, március 10-ig el fogják végezni.
Készül egy belső anyag az FVB-nél arról, hogy melyik aláírás számít érvényesnek, és melyik nem. Korábban nem létezett hasonló sorvezető budapesti népszavazásra nézve, de országosra természetesen igen. Az anyagot elvileg közzéteszi majd az FVB, ez alapján támadhatják meg bíróságon az ellenőrzés eredményét.
A számolás és az ellenőrzés alatt jelen lehetnek a momentumosok is. A HVG úgy tudja, hogy ezzel a lehetőséggel élni fognak, annak ellenére, hogy nem számítanak komoly problémákra.
Támad a CÖF, a küszöböt akarják megemelni
Tegyük fel, hogy tartja magát ígéretéhez az FVB, és március 10-én kiderül, összejött-e elég aláírás a népszavazás kiírásához. Ha igen, még akkor sem dőlt el, hogy ki is írják a népszavazást.
A Civil Összefogás Fórum (CÖF) ugyanis korábban már jelezte, hogy szerintük a tartózkodási hellyel rendelkezők miatt szabálytalan az FVB által meghatározott limit. Ifj. Lomnici Zoltán, a szervezet szóvivője emiatt kilátásba helyezte, hogy a leadást követően fellebbezni fognak, hogy ne csak 138 ezer érvényes aláírást várjon el a bizottság. Szerintük a tartózkodási engedéllyel rendelkezőkkel együtt kellett volna meghatározni a limitet, így viszont 150 ezerre nőne az elvárás.
A Momentum jogászai szerint továbbra is az Fővárosi Választási Iroda korábbi határozata az irányadó, miszerint 138 ezer érvényes aláírás kell a népszavazás kiírásához, más esetben súlyosan sérülne a jogbiztonság. Természetesen ha a Momentumnak több mint 150 ezer érvényes aláírása lesz, akkor hiába fordul jogorvoslatért a CÖF. Nemcsak a CÖF-nek, hanem a Momentumnak is lehetősége van fellebbezésre, ha nem fogadja el (pl. mert kevésnek gondolják a közölt számot) az FVB által közölt aláírásmennyiséget.
A lényeg, hogy bárki is támadja meg az FVB döntését, a Kúria végleges döntéséig minden esetben plusz 20-28 nap telik el (5 nap van az FVB határozatának megtámadására, a panasz elbírálására pedig további 5 napot vehet igénybe), vagyis ennyivel halasztódna a népszavazás kiírása.
Húznák az időt, mint az olaszok 1-0-nál
A Kúria döntése után a Fővárosi Közgyűlésen a sor, hogy szavazzon a népszavazás kiírásáról: maximum 8 nap telhet el a Kúria határozata és Tarlós István főpolgármester tájékoztatása között. Ezen a ponton megint lehetőség lesz egy kis időhúzásra: Tarlósnak a soron következő képviselő-testületi ülésen be kell jelentenie a népszavazási kezdeményezést, illetve az összegyűlt aláírások számát.
Kérdés, mikorra esik a soron következő közgyűlés, mert csak havonta egyszer tartanak ilyet. Másrészt Tarlós megteheti, hogy nem azon az ülésen, hanem a következőn tartja meg a szavazást, ami újabb 30 napos csúszást jelent. (30 napon belül mindenképpen meg kell tartania ezt a második közgyűlést.)
A képviselő-testületnek elvileg nincs mérlegelési lehetősége, meg kell szavaznia a népszavazás kiírását. A Momentum jogászai szerint nagyon durva és egyértelmű gáncsolási kísérlet lenne, ha nem így tenne a testület. Ha ez mégis megtörténik, akkor bírósághoz kell fordulniuk, ami persze azzal járna, hogy megint 30-35 nappal halasztódna a népszavazás. Tovább bonyolítja a képletet, hogy a közgyűlés pozitív döntését is meg lehet támadni.
Ha viszont minden rendben megy, és a Fővárosi Képviselőtestület zöld utat ad a népszavazásnak, és senki sem támadja meg a döntést, akkor onnantól számítva 15 napja van az FVB-nek kiírni a referendum pontos dátumát. Itt annyi megkötés van, hogy a népszavazás dátumának kihirdetése és a népszavazás napja között minimum 50, legfeljebb 70 napnak kell eltelnie.
A győztes pályázatot is megfúrhatják
Mindent összevetve a Momentum jogászai úgy kalkulálnak, hogy a legoptimistább forgatókönyv szerint valamikor nyáron kerülhet sor az olimpiaellenes népszavazásra. Álláspontjuk szerint ha a népszavazás a szeptember 15-ei NOB döntés utánra csúszna, és Budapest elnyerné a rendezést, akkor egy népszavazással még a győztes pályázat is visszavonható.
A NOB vélhetően bolond lenne egy olyan országnak adni a 2024-es nyári olimpia rendezésének jogát, ahol a közvélemény egyébként sem támogatja az olimpia ötletét, és ősszel még népszavazást is tartanak a pályázatról. Ez esetben valóban okafogyottá válna a Momentum kezdeményezése, de a végkimenetel szempontjából így is elérnék céljukat, vagyis hogy ne legyen olimpia Budapesten.
A kormány egy országos népszavazással sem tudná elgáncsolni a Momentum népszavazási kezdeményezését, mert csak más kérdésben (pl. a garancia vállalásról szóló törvényről) tarthatnának referendumot. Magáról az olimpiai pályázatról nem, hiszen a pályázó Budapest, és nem Magyarország, érveltek a momentumos jogászok. Ettől még persze tarthat olimpiai témájú népszavazást a kormány, de annak inkább politikai, mintsem jogi következménye lenne a budapesti pályázatra nézve.
Vasárnapi boltzár 2.0?
A legvalószínűbbnek most mégis az tűnik, hogy a vasárnapi boltzárhoz hasonlóan meghátrál a kormány, vagyis maga vonja vissza a budapesti pályázatot. Ez nem lenne annyira meglepő, mert mint korábban megírtuk, a kormánytagok és a vezető fideszesek sem igazán bíznak a budapesti pályázat sikerében. Lázár János is úgy nyilatkozott csütörtöki kormányinfóján, hogy kevés esélyt lát a budapesti olimpia megrendezésére.
Azt nem tudni, hogy született-e már döntés erről. A kormány eddig következetesen azt kommunikálta, hogy megvárják, összejön-e az elégséges számú aláírás. Orbán szegedi látogatása során szűkszavúan annyit mondott az olimpia elleni népszavazásról, hogy tudomásul veszik az emberek döntését. Két héttel később Lázár szinte szóról szóra megismételte a miniszterelnöki álláspontot:
“az lesz, amit az emberek akarnak”.
A visegrádi frakcióülésen pedig már próbálta a Fidesztől elhárítani az olimpia ügyét, és kifejezte igényét, hogy próbálják budapesti ügyként kezelni a dolgot.