A magyaroknak lesújtó hír, a románoknak örömhír az a legfrissebb adatsor, ami azt igazolja, hogy keleti szomszédunkban már magasabb az átlagnyugdíj, mint hazánkban.
A romániai Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) októberben közzétett adatai szerint a román átlagnyugdíj majdnem elérte a 2.800 RON-t, ami valamivel több mint 220.000 Ft. Ha ezt összehasonlítjuk a magyar átlagnyugdíjjal, ami a szeptemberi hónapban 214.000 Ft volt, akkor máris megvan a nyugdíjverseny győztese: Románia.
Keleti szomszédunk erős gazdasági fellendülést produkált az elmúlt években, nemrég arról lehetett olvasni, hogy a román minimálbér is meghaladta a magyarok legkisebb fizetését, most pedig a nyugdíjakban vert ránk egy kört Bukarest. Habár azt is hozzá kell tenni, hogy az elmúlt évben óriási emelést hajtott végre a román kormány a nyugdíjak terén, a hivatalos adatok szerint mintegy 40%-os növekedésen mentek át a romániai nyugdíjak. Tovább árnyalja még a képet az éves számok elemzése is, ugyanis habár havi lebontásban a szeptemberi kifizetések meghaladják pár ezer forinttal a magyart, ha az éves statisztikákat vesszük figyelembe, akkor köszönhetően a 13. havi nyugdíjnak, a magyarok több pénzből gazdálkodhatnak, mint a romániai idősek.
Valahogy az elmúlt évtizedet Románia sokkal jobban ki tudta használni, mint mi, a gazdasági szakemberek keleti szomszédunk hirtelen felemelkedését, és a konvergenciát az EU-s pénzek jó felhasználásában, a korrupció elleni harcban, az innovatív fejlesztések támogatásában, és a társadalmi mentalitás megváltozásában látják. Ugyanakkor hazánk számára mintha a 2010-és évek az elvesztegetett évtized korszaka lett volna, amelyben egy helyben toporgott a gazdaságunk, mindeközben pedig a régen lesajnált Románia gőzerővel megindult felfelé.
Főleg az elmúlt egy-két évben lehet ilyeneket olvasni, hogy Románia lehagyta Magyarországot, így például idén az Eurostat azon adatai okoztak nagy hitetlenkedést gazdasági körökben, amik azt igazolták, hogy Románia vásárlóerő-paritásban hagyta le hazánkat. Ezen száraz adatokkal lehet vitatkozni, és lehet értelmezni másképpen is, vagy más megvilágításba is lehet helyezni őket, azonban egyre több olyan jelentés születik, ami hazánk régiós országokhoz viszonyított leszakadását igazolja.
Nem mehetünk el amellett a tény mellett sem, hogy Románia kedvező adókkal igyekszik ösztönözni a kis- és középvállalkozásokat is, ami miatt egyre többen alapítanak román céget. Keleti szomszédunk ugyanis azt az elvet vallja, hogy a kezdő vállalkozásokat alacsony adókkal kell segíteni, ami annyit tesz, hogy 25 millió Ft-s árbevételig mindössze 1% társasági adót kell fizetniük a vállalkozásoknak, s amennyiben meghaladják ezt az értékhatárt, akkor is csak 3%-ra emelkedik a céges TAO, amihez csak 8% osztalékadó társul egységesen. Nem meglepő tehát, hogy egyre több magyar üzletember is felfedezte az utóbbi években Romániát, ahol céget alapítottak, és kiszervezték ide vállalkozásaikat.