A nem megfelelő inhalációs gyógyszerhasználat, az allergének, vírusinfekciók, elhízás és stressz is fokozott kockázatot jelentenek asztmában.
Hazánkban mintegy 300 000 asztmás beteget tartanak nyilván, az éves új megbetegedések száma pedig 15 000 – 20 000 között mozog. A jelenlegi járványügyi helyzetben különösen fontos az asztmások megfelelő terápiája, ezzel ugyanis csökkenthető az asztmás állapotromlás kialakulásának kockázata. A járvánnyal és a karanténhelyzettel járó pszichés megterhelés, illetve a most kezdődő allergiaszezon pedig – megfelelő inhalációs kortikoszteroid tartalmú kezelés hiányában – tovább fokozhatja a kockázatot.
Az asztma olyan krónikus betegség, amely a légutakat érinti, ezért a COVID-19 szempontjából rizikócsoportba sorolhatók ezek a betegek, közülük is elsősorban a súlyos és az alulkezelt vagy gyógyszereiket nem megfelelően alkalmazó asztmások. Súlyos asztmában nehezebb elérni a betegség teljes tüneti kontrollját, ezért jelentős az életminőség romlás: rendszeres vagy állandó mellkasi nyomásérzés, kis terhelésre is jelentkező nehézlégzés, sípolás, fulladás, éjszakai köhögés jelentkezhet. A jelenlegi járványügyi helyzetben ezek a betegek a veszélyeztetett csoportba tartoznak. A COVID-19 náluk nagyobb kockázattal és súlyosabb következményekkel járhat. Az ő esetükben ráadásul nehezebb lehet felismerni a fertőzést is, hiszen több tünet megegyezhet az asztmások alap panaszaival: köhögés, nehézlégzés, mellkasi nyomás. Ha ezekhez friss légúti fertőzésre jellemző tünetek kapcsolódnak (láz, száraz vagy hurutos köhögés), akkor a szakértők azt tanácsolják a betegeknek, hogy forduljanak telefonon háziorvosukhoz.
„Az asztmásoknak – függetlenül betegségük állapotától – még szigorúbban be kell tartaniuk a világjárvány kapcsán ajánlott óvintézkedéseket.” – hangsúlyozta Prof. Dr. Tamási Lilla, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Allergológiai és Légzéspathológiai Szekció Elnöke az Asztma Világnapja alkalmából megtartott online sajtótájékoztatón.
A sajtótájékoztatón elhangzottakból megtudhattuk, hogy mára a leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség világszerte az asztma. „A gyermekkori asztma néhány évre inaktívvá válhat, a betegség azonban felnőttkorban kiújulhat, és nem lehet előre tudni, kinél és mikor fognak visszatérni a tünetek” – hívta fel a figyelmet a professzor. Az asztma egyébként is igen változékony betegség: akár több évig is tarthat a tünetmentes időszak, a beteg ilyenkor azt hiheti, meggyógyult. Az inhalatív kortikoszteroid tartalmú gyógyszereket azonban ilyenkor is folyamatosan szedni kell.
Az asztmára ajánlott megelőző, gyulladásgátló terápiának, az inhalációs kortikoszteroidoknak nincsenek súlyos mellékhatásai, de a betegek kb. fele mégsem használja őket rendszeresen – pedig ezek hazánkban 90%-os állami támogatással érhetőek el. Az innovatív, úgynevezett biológiai terápiák – amelyek a súlyos állapotú betegek egy része számára javasoltak – pedig 100%-os támogatás alá esnek, így a beteg számára csupán a dobozdíj költségével járnak.
Az asztma, mint alapbetegség, aktív légúti gyulladás esetén (vagyis ha a beteg nem használja megfelelően az inhalatív a gyógyszereit vagy alulkezelt, illetve súlyos asztmás) hajlamosíthat a fertőzésekkel – így például a SARS-CoV-2 vírussal – szembeni fokozott fogékonyságra. Kiemelten fontos ezért jelenleg a járvány időszakában a rendszeres megelőző inhalációs gyógyszer alkalmazása. Ezeknek a gyógyszereknek nincs a fertőzésekkel szembeni fogékonyságot növelő hatása, így a szakmai szervezetek álláspontja szerint alkalmazásuk továbbra is kiemelt jelentőségű az asztmás betegeknél.
Az asztmásoknak ajánlott még körültekintőbben betartani a járvány idejére előírt közegészségügyi szabályokat, így minél többet tartózkodjanak otthon, egy inhaláló készüléket csak egy beteg használjon, és ne hagyják abba az előírt gyógyszerek használatát, mert az hirtelen asztmás állapotromlást idézhet elő.
A jól beállított és kezelt asztmások nem tartoznak a COVID-19 szempontjából fokozott kockázatú betegek közé.
Az asztmás tünetek a járvány miatt erősödő stressz, a tavaszi időjárás változások, és az allergia – magas pollenkoncentráció – miatt is felerősödhetnek.
Az asztma kialakulása hátterében jelentős szerepet játszik a genetikai hajlam. Asztmásoknál a beteg állapotát ronthatják a belélegzett allergének, vagy a különböző részecskék (pl. légszennyezés). Az asztmás tüneteket kiváltó anyagok elsősorban a beltéri allergének (például a házi poratka, a háziállatok szőre), a különféle kültéri allergének (például a pollenek), továbbá a dohányfüst és a légszennyezés. A tüneteket kiváltó okok között gyakran megemlítik a hideg levegőt, a stresszt és egyes gyógyszerek hatását.
A jelenlegi járványügyi helyzet miatt a megelőzés érdekében az asztmások még jobban figyeljenek oda, hogy kerüljék a dohányzást, dohányfüstöt és a házi allergénekkel való fokozott érintkezést, ugyanis ezek ronthaják a tünetek kontrollját.
A betegséggel és a terápiás lehetőségekkel kapcsolatos további információért kérjük, forduljon kezelőorvosához!
Címlapkép: Respiratory_GirlLying_026434.jpg