Fiatalok a felsőoktatási ponthatárok bejelentésén, a Pont Ott Parti 2017 rendezvényen Budapesten 2017. július 26-án. //MTI fotó: Mohai Balázs
Az idén az általános felvételi eljárásban jelentkező 105 868 fiatalból 72 641-en nyertek felvételt.

Az állami ösztöndíjas formában 55 733-an, önköltséges formában 16 908-an tanulhatnak majd. Alapképzésben 47 684 diák, osztatlan képzésben 7462 hallgató, mesterképzésben 11 540 kezdheti meg tanulmányait. Felsőfokú szakképzésre 5955-en kerültek be. Nappali rendszerben több mint 51 ezren, levelezőn több mint 20 ezren tanulhatnak.

Az összes jelentkező közül első helyre 51 százalék nyert felvételt, összesen a jelentkezők 68,8 százaléka bekerült valamely felsőoktatási intézménybe.

Alap- és osztatlan képzésben gazdaságtudományokra 17,1 százalék, műszaki területre 15,4 százalék, pedagógusképzésre 13 százalék került be, amelyet az informatika-, bölcsész-, orvos- és jogi képzés követ – ismertette. 

A legtöbb jelentkezőt felvett képzéseket nézve első helyen a mérnök informatikus áll, amelyet a gépészmérnök, a programtervező informatikus, a gazdaságinformatikus, az általános orvos követ. Ezután jön a villamosmérnöki szak, az anglisztika, az óvodapedagógus, a biológia és a tanító. Az első helyes jelentkezéseknél az informatika területén nőtt a felvettek száma, a pedagógusképzésben megegyezik a tavalyival, a műszaki és a természettudományok területén egyszázalékos a csökkenés.

A jelentkezők közül némileg nőtt azoknak a száma, akik már rendelkeznek nyelvvizsgával.

A legtöbb hallgató – alap- és osztatlan, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas képzésben –  az ELTE-re került be, második helyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll, amelyet a Debreceni Egyetem követ. Negyedik helyre a Szegedi Tudományegyetem, ötödikre a Pécsi Tudományegyetem került.

Mesterképzésben – a nappali munkarendű, állami ösztöndíjas képzés esetén – az első három hely megegyezik az alapképzés sorrendjével, itt negyedik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem áll, amelyet a Pécsi Tudományegyetem követ. Képzési területet vizsgálva a gazdaságtudományok után a bölcsészettudomány, majd a pedagógusképzés került a dobogóra. A legnagyobb létszámú mesterképzés a pszichológia, a vezetés és szervezés, illetve a kommunikáció- és médiatudomány. Emellett nőtt az osztatlan tanárképzésre felvettek száma is.

(MTI)