A hetvenhárom évvel ezelőtt Egerben gettóba gyűjtött és június 4-én elhurcolt zsidó polgárok előtt hajtottak fejet vasárnap a Zsidó temető emlékfalánál.
1944-ben egy élő közösséget ítéltek szenvedésre és halálra Egerben, nekünk emlékezőknek az a feladatunk, hogy szembenézzünk azzal, pontosan mi történt – hangsúlyozta Verő Tamás rabbi emlékező beszédében.
Felidézte: az év áprilisában 116 zsidó tulajdonú boltot zártak be, bevonták az Egerben élő zsidók telefonjait és rádióit, a hitközség elnökét, Fischer Lajost és alelnökét, több kereskedőt és értelmiségit a budapesti toloncházba internálták. Április 19-én 11 ítélet született, mely komoly pénzbüntetést szabott ki azokra, akik nem viseltek sárga csillagot – mondta.
Kiemelte: Egerben is kijelöltek egy gettót a Gólya utca, Káptalan utca, az akkori Ince pápa tér, Újvilág utca, a Vadász utca, a Szúnyog köz, a Dobó tér, valamint a Harangöntő, a Mecset, a Torony és az Uszoda utca által határolt területen, majd néhány nap múlva csökkenteték a területet, néhány házat kivonva abból. A beköltözés 1944. május 15-én fejeződött be: mintegy 1620 zsidó lakost három helyre költöztettek össze, egy-egy lakásba 4-5 családot zsúfoltak be.
Még vannak köztünk ma is olyanok, akik átélték és emlékeznek ezekre az embertelen körülményekre – hangsúlyozta Verő Tamás.
Felidézte: a gettó lakóinak számtalan motozást kellett végigszenvedniük, a gazdag férfiakat megkínozták, a nőket és a szűz lányokat is szülésznőkkel motoztatták meg, testi és lelki sérüléseket okozva.
Verő Tamás hangsúlyozta: június 8-án az egri gettóban meggyötört embereket gyalog a 16 km-re lévő kerecsendi téglagyárba terelték át, ahol esőben fedél nélkül voltak és kemencelyukakba zsúfolva töltöttek el négy napot, a csendőrök a kerecsendi erdőben több embert agyonlőttek. Végül az onnan tíz kilométerre lévő maklári vasútállomásra kellett gyalogmenetben menniük, ahol bevagonírozták őket.
“A mai emlékező gyásznapunk felelőssége és üzenete az, hogy mindenki idézze fel, nézzen szembe a múlttal, és kérdezze meg családjában, hogyan élték és haltak zsidók és nem zsidók akkor”
– fogalmazott Verő Tamás.
Habis László, Eger polgármestere arról beszélt: elfogadthatatlan, hogy bárki is kompromisszumot keressen a holokauszttal kapcsolatban, egyetlen közszereplő sem lehet elnéző az antiszemitizmussal.
A megemlékezésen hallottuk a vészkorszak hiteles történetét, szörnyű eseményeit, melyeknek soha többé nem szabad ismétlődniük – hangsúlyozta.
A családok az emlékezés kavicsait helyezték el az auschwitzi áldozatok hamvainál.
