Csak a szerencsén múlt, hogy nem lett a veronai buszbalesethez hasonló tragédia az egrieket érintő tömegszerencsétlenségből.
A vádirat szerint a 43 éves vádlott 2016. március 14-én, 15 óra körüli időben, az M3-as autópályán vezette az Egerből Budapestre tartó, kifogástalan műszaki állapotban lévő délutáni autóbuszt, melyen harminc személy utazott. Az időjárási-, és az útviszonyok megfelelőek voltak, a közlekedést forgalmi akadály nem nehezítette. A jármű – az autópályán megengedett sebességhatáron belül – mintegy 80-85 km/órás tempóban haladt.
Már az 55. kilométer szelvényben jártak, amikor a buszvezető elaludt. Emiatt a külső forgalmi sávban közlekedő jármű egy enyhén balra ívelésű kanyarban letért a pályáról, és előbb a szalagkorlátnak ütközött, majd azt átszakítva – alig csökkenő sebességgel, fékezés nélkül – lehaladt az 5 méter mély töltésoldalra, ahol hossztengelye körül átfordulva egy fával benőtt területen, a jobb oldalára dőlve állt meg.
A baleset következtében valamennyi utas megsérült, közülük egy – a vezető mögötti üléssorban, az ablak felőli oldalon ülő – utas 8 napon túl gyógyuló, többszörös bordatöréssel járó súlyos sérüléseket szenvedett, melyek tényleges gyógytartama 2-3 hónap. A sofőr –
egyedüliként – sértetlen maradt.
A szakértői vizsgálatok alapján az volt megállapítható, hogy a baleset azért következett be, mert a vádlott megszegte a KRESZ 4.§ (1) bekezdés b) pontjában írottakat, miszerint járművet az vezethet, aki a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van.
Az Egri Járási és Nyomozó Ügyészség a hivatásos buszvezetőt tömegszerencsétlenséget okozó közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolja, és azt indítványozza, hogy a bíróság felfüggesztett börtönbüntetést szabjon ki a terhelttel szemben, tiltsa el őt a közúti járművezetéstől, és kötelezze az eddig felmerült több mint negyedmillió forint összegű bűnügyi költség megfizetésére.