Egy római típusú padlófűtésre és Dobó palotájának maradványaira bukkantak az egri várban tavaly

Belföld
Fotó: Keller Richárd
Régészeti és turisztikai szempontból is sikeres és izgalmas év volt a tavalyi a Dobó István Vármúzeum számára. Idén még több régészeti munka, kulturális és fejlesztés program kezdődik az egri várban.

Rekord látogattságot könyvelhetett el a Dobó István Vármúzeum 2017-ben: az egri várat 350 ezren látogatták meg a turisták, további 50 ezer ember pedig a Gárdonyi-házat, a Valide Szultana török fürdő romjait és a Ziffer Sándor Galériát is felkereste.

Tavaly a legnagyobb sikert a törökkori díszfegyvereket és viseleteket bemutató Acél és arany címmel megnyílt kiállítás aratta, amely még egy hónapig, 2018. március 4-ig tekinthető meg a Dobó-bástyában. Az azt megelőző évben is egy időszaki kiállítás vitte a prímet Nemzeti Emlékhelyünkön: 2016-ban a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből érkezett egyiptomi kiállítás volt a vármúzeum leglátogatottabb tárlata.

Tavaly folytatódott a vár műemléki és turisztikai fejlesztéseinek előkészítése is, ezek a beruházások feltehetően 2020-ra fejeződnek be. Az alsó várudvar “eredeti” középkori állapotát európai uniós forrásból állítják helyre, a felső várat pedig a kormány által meghirdetett Modern Városok program keretében fejlesztik. A beruházásokat  megelőző régészeti feltárások nagy részét már el is végezték.

Az egyik legizgalmasabb régészeti eredmény, hogy feltárták Dobó István egykori palotájának maradványait, de az egykori püspöki palota keleti részén is különleges felfedezést tettek a szakemberek a visegrádi Mátyás Király Múzeummal közösen végzett ásatáson. A Búzás Gergely ásatásvezető által irányított csapat egy padlófűtéses kemencére bukkant, ami valószínűleg egy római típusú padlófűtés. Berecz Mátyás, a Dobó István Múzeum igazgatója szerint ez rendkívül ritkának számított a XIV–XV. században a Kárpát-medencében, és a különleges lelet bizonyítja, hogy az egri vár kora középkori építészete, a kora püspöki központ sokkal jelentősebb volt, mint azt korábban sejtették. Az ásatás közben találtak még román kori márványdomborműveket, gótikus és reneszánsz építészeti elemeket, reneszánsz és barokk kályhacsempéket, kerámia- és üvegedényeket, fém- és faragott csonttárgyakat, valamint pénzérméket. 

Buzás Gergely régész, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója ismerteti a legfontosabb ásatási eredményeket az egri vár látogatóival a Múzeumok Éjszakáján 2016-ban //Fotó: Keller Richárd

A vár, már említett, két fejlesztési projektje, melynek részeként újraépítik Dobó István egykori palotájának másolatát is,  hatmilliárd forintos támogatásból valósul meg a Nemzeti Vár- és Kastély Programnak, valamint a Modern Városok Programnak köszönhetően. Egy harmadik projekt is folyamatban van: a Zárkándy-bástyát háromszáz millió forintból újítják meg.

Izgalmas kulturális programok lesznek idén is a várban

A Dobó István múzeum 2018-ban is újdonságokkal jelentkezik, miután ebben az évben lesz ötven éve annak, hogy elkészült és bemutatták az Egri Csillagok című magyar filmet. Így e jubileum köré szervezik programjaikat. Készülnek a júniusi Múzeumok éjszakájára, augusztusban pedig a Végvári Vigasságokra is. Október 17-én tartják az Egri Vár Napját, amikor a törökök elleni győztes, 1552-es csatára emlékeznek.

Az intézmény vezetése közönségtalálkozóra és élménybeszámolóra szeretné meghívni az Egri Csillagok című film alkotóinak még közöttünk levő személyiségeit. Azt is tervezik, hogy augusztusban díszelőadás keretében mutatják be az Egri Csillagok című musicalt, a filmben egykor közreműködöttek tiszteletére.