Idén júliusban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentős mértékben.
A KSH friss jelentése szerint tavaly júliushoz képest az élelmiszerek ára 7,8 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a párizsi, kolbászé 16,1, a cukoré 14,5, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,5, a tojásé 8,9 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,3, ezen belül a dohányáruk – főként a termékkört érintő jövedékiadó-emelés következtében – 9,7 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 4,2 százalékkal csökkent.
A Portfolio.hu szerint az elemőzi várakozásokat jócskán meghaladja a 3,8 százalékos éves drágulás üteme Magyarországon. Egy hónappal ezelőtt még 2,9 százalékos volt az infláció, és bár az emelkedés várható volt, az előrejelzések konszenzusa mindössze 3,2-3,3% volt. Ilyen nagy meglepetést nagyon régen okozott utoljára inflációs adat.
Ebben közrejátszhatott a szakportál szerint, hogy az előző hónapokban a koronavírus-járvány hatására nagyon bizonytalanná vált az infláció mérése: több ágazatban egyáltalán nem vagy alig voltak áradatok. Júliusra ez a hatás elmúlhatott, így újra pontosabb számokat láthatunk. A 3,8 százalékos inflációs adatnál is magasabb lett az alapvető árfolyamatokat megragadni hivatott maginflációs mutató. A hektikus árváltozású termékeket kiszűrő index 4-ről 4,5%-ra ugrott, ez 90 havi csúcsot jelent.