A szerző életútja
Bauer Barbara Etyeken töltötte gyermekkorát, majd Budapestre költözött, ahol a Kaffka Margit Gimnáziumban szerezte meg érettségi vizsgáját. A középiskolás sikeresen teljesített egy diákújságíró-szaktanfolyamot. Később a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolán szerzett reklámmenedzser szakmát. PR – kommunikáció szakon a Berzseny Dániel Főiskolán, majd az ELTE – MTV másoddiplomás képzésén televíziós újságíróként kapta meg diplomáit. 1994-től a MALÉV dolgozója lett, összességében 18 évet töltött a légitársaságnál, mint légiutaskísérő, majd oktató-tréner légiutaskísérő vált belőle. A következőkben megszerezte a biztonsági és minőségbiztosítási megbízott, légiközlekedés védelmi oktató pozíciót is. A légitársaság beiskolázta egy különleges képzésre, amely az International Aircraft Cabin Safety, Kényszerhelyzeti Reagálás Tervező-Vezető (IATA), Vezető auditor (TÜV Rheinland) nevet viselte. Ettől kezdve, mint Légiközlekedés Védelmi Tiszt a Rendőrtiszti Főiskolán tanított krízis kommunikációt. 2007-től a MALÉV krízismenedzsere lett.
Virágzó karrierje mellet az írás mindvégig fontos volt a számára, hiszen alapító tagja az Etyek TV községi televíziónak, ahol 10 évig szerkesztő-műsorvezető is volt. Szabadúszóként ír a Spuri magazinnak és a MALÉV szakmai lapjának. 2006-ban kezdett neki az első regényének, ám az még napjainkig sem került kiadásra.
Barbara jelenleg a férjével, dr. Valastyán Pál békéscsabai ügyvéddel és lányával él együtt Etyeken. Az írás mellett családja a legfontosabb számára.
Könyvek Bauer Barbarától
A szerző számos nagysikerű, olvasmányos regénnyel büszkélkedhet. A Vakrepülés és az Elsuttogom százszor műveiben nem saját élményeiből táplálkozik, ugyanis a szereplői és az események a fikció és valóság keverékei. Ám A leggazdagabb árva című regényében egy valós személyről ír, amiről ő maga is úgy nyilatkozott, hogy nem járt kis felelősséggel. Két év kutatómunka után írta meg a könyvet gróf Wenckheim Krisztináról, Jókai Mór, Egy magyar nábobjából ismert gróf valós lányáról, és a kígyósi Wenckheim József Antal uradalmának életéről.
A Porlik, mint a szikla könyvében egyértelműen megtalálta azt a hangot, utána több kötetén keresztül is tovább visz: „A történelem egyfajta mozgó és változó színpad az általam kitalált családok sorsában. Ahogy változik a színtér, úgy alakul a történet, én pedig a nézőtérről nézem végig az életük alakulását. Majd leírom.” Míg a Porlik, mint a szikla a székelyek viszontagságaival, addig a Még látlak odafenn a felvidéki magyarok sorsával foglalkozik.
Kétszáz éves szerelem című regénye sokak szerint kifejezetten önéletrajzi ihletésű. Bauer Barbara édesanyja hivatása szerint szülésznő volt, a nagymamája bába, a családi legendáriumban pedig fellelhető egy asszony, akit még Erdélyben tettek máglyára az 1700-as években. A könyv egy kitalált településen játszódik, az Isten háta mögött. Milyen érdekes, hogy a szülőotthon, ahol az írónő édesanyja nőtt fel, éppen a templom mögött állt egykoron, Etyeken…
Érdemes felfedezni Bauer Barbara remekműveit és elmerülni abba a varázslatos és elgondolkodtató világba, amelyet a szerzőnő teremt meg a regényeivel!