Pontosan negyven évvel ezelőtt, 1978. január 6-án adta vissza az Egyesült Államok a Szent Koronát a koronázási ékszerekkel együtt Magyarországnak Jimmy Carter elnök döntésének köszönhetően.
A Szent Korona az évszázadok során számos viszontagságon ment keresztül: elrabolták, elásták, elzálogosították, külföldön őrizték. A második világháború után több amerikai és magyar kezdeményezés született a korona hazaszállítására, de a tervek megvalósítását a hidegháború meghiúsította.
A korona és a koronázási ékszerek visszaadására vonatkozó döntést Jimmy Carter elnök hozta meg, aki számára az ereklyék visszajuttatása nem politikai, inkább lelkiismereti és erkölcsi kérdés volt.
1977. október végén titkos tárgyalások kezdődtek az átadásról, de miután ezek híre kiszivárgott, heves vita bontakozott ki: többen ellenezték azt a Kongresszusban, tiltakozott a magyar emigráció egy része is. 1978. január 6-án adta vissza “az amerikai nép képviseletében” Cyrus Vance külügyminiszter az Országházban a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a magyar népnek.
A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban” – áll a 2000-ben elfogadott millenniumi Szent Korona-törvényben.
A Szent Korona-tan egy középkori ihletettségű, szerteágazó gondolatkör, melynek középpontjában az állami főhatalom kérdése áll. Alapvető jellemzője, hogy a korona fogalmát külön választja az uralkodótól, és egyfajta külön létezéssel ruházza fel. A sajátos személyiséggé formált koronát szentnek minősíti és az államhatalom csúcsára helyezi.
Számos könyv született a Szent Korona történetéről, melyek közül az egyik legérdekesebb és legkülönegesebb Csomor Lajos 1996-ban megjelent műve: Őfelsége, a Magyar Szent Korona, amelyben összegzi a Szent Koronával kapcsolatos, a magyarországi főáramlati tudományos kutatás eredményeitől markánsan eltérő elméleteit.
Csomor szerint a Szent Korona része annak a kincsnek, amit Nagy Károly raboltatott el az avaroktól, és készítői a magyarok elődei, a keresztény avarok voltak. II. Szilveszter pápa és III. Ottó német-római császár ezt a koronát szolgáltatta vissza I. István magyar király „nyomatékos kérésére” i. sz. 1000-ben.
Csomor Lajos kifejti a korona szerkezetéről, hogy az egységes egész. Szakmai szemmel részletesen vizsgálja az egész korona szerkezetét, kísérletet tesz összeállításának elméleti rekonstrukciójára, és számos hibát, tökéletlenséget mutat ki ennek során.
Ezek egy részét későbbi beavatkozásokra vezeti vissza. Így szerinte a korona felső részét alkotó keresztpántokat 90 fokkal elfordították az eredeti helyzethez képest. A szerző azt valószínűsíti, hogy erre a beavatkozásra még a korona I. István magyar királynak történő átadása előtt kerülhetett sor, mert II. Szilveszter pápa és III. Ottó német-római császár leszereltettek róla egy ereklyét, és ennek nyomait kívánták elfedni.
Csomor Lajos meggyőződése továbbá, hogy a koronán Dukász Mihály jelenlegi portréja helyén eredetileg Szűz Mária képének kellett lennie, mégpedig valószínűleg annak, ami ma a nevezetes Khakhuli triptichonon található.